Árnyképek
Felfordult világunkban sikerült menedéket találnom
Mint a Walkűrök pajzsa védelmet nyújtott a család melege
Apró botlásaim rendre feloldozást nyertek
S elkerúltek a világot áthálózó ijesztő félelmek
Munkám zaját nyughatatlanságommal fokoztam
A sors is gyakran tréfás kedvvel kisért
Ám ha falakba ütköztem kézen fogva vezetett
Szerény existenciám így csorbát nem szenvedett
Végigjártam a dunántúl rögös bugyrait
Ám mindenütt követett az ármány Dappertuttó képében
Korrigáltam kudarcaim, míg fegyver volt kezemben
Védekezni sem tudtam, mihelyt lecsupaszitott lettem
Tettem a dolgomat hivatást mimelve
Szerettem az életet,éltem családi békében
Gyermekeim útja élvezett elsőbbséget igy
Kutatva találtunk éltünkben sok apró szépséget
Mikor félve átvágtuk a családi köldökzsinórt
A tinta alig száradt meg friss diplomájukon
A szülői tanácsot tarisznyájukba bezárták
Sajátos útjukat amnéziás szemüveggel járják
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: