Árnyképek

Árnyképek

Felfordult világunkban sikerült menedéket találnom
Mint a Walkűrök pajzsa védelmet nyújtott a család melege
Apró botlásaim rendre feloldozást nyertek
S elkerúltek a világot áthálózó ijesztő félelmek

Munkám zaját nyughatatlanságommal fokoztam
A sors is gyakran tréfás kedvvel kisért
Ám ha falakba ütköztem kézen fogva vezetett
Szerény existenciám így csorbát nem szenvedett

Végigjártam a dunántúl rögös bugyrait
Ám mindenütt követett az ármány Dappertuttó képében
Korrigáltam kudarcaim, míg fegyver volt kezemben
Védekezni sem tudtam, mihelyt lecsupaszitott lettem

Tettem a dolgomat hivatást mimelve
Szerettem az életet,éltem családi békében
Gyermekeim útja élvezett elsőbbséget igy
Kutatva találtunk éltünkben sok apró szépséget

Mikor félve átvágtuk a családi köldökzsinórt
A tinta alig száradt meg friss diplomájukon
A szülői tanácsot tarisznyájukba bezárták
Sajátos útjukat amnéziás szemüveggel járják

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »

Egy tánc

Egy tánc. Ott volt az a tánc, ahol lehettél volna te, s lehettem volna én. A tánc. Mi közös ritmusát járta volna, annak mi köztünk

Teljes bejegyzés »