Passió

Passió!

Miért zúdul ránk nap,mint nap a háboru zaja
A hiradások gyilkosságokról csalásról, halálos balesetekről regélnek
Az áruházakban egymás lábát tapossák az ünnepre készülők hada
Miért nem csitul a húsvéti ünnepek előtt az ádáz politika

Tébolyult fanatikusak Afrika szivében
Miért ölik halomra a hívő keresztényeket
Csak a Pápa jajkiáltása hallatszik az éjszakában
Csupán fejcsóválást látok a kétszinü Európában

Krisztus szenvedése minden századot, így jelenünk is megidézi
Millió kereszt boritja a kiégett fáradt földgolyót
Ártatlan véres áldozatok mindenütt, amerre a szem ellát
Vérzik a lelkünk, vérzik a testünk nincs mi az életünkben megvált

Passió lett a sorsunk ki ha sarut vesz lábára csupán a remény vezérli
Vegyük hát vállunkra a keresztet is, vegyünk hozzá nagy lélégzetet
Vágjunk hát neki bátran vándorbotként használva a szeretetet
Igy adhatunk életünknek, s földi barangolásunknak valódi értelmet

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Koldus és Király

  A zsúfolt téren harmonikaszó hallatszik. A villamos megállóban egy ládán ül a harmonikás, kopott kabátjának gallérja fázósan felhajtva. Nem kéreget. Nézi ahogy a tenyeréig

Teljes bejegyzés »

VÁNDOR VAGYOK

     VÁNDOR VAGYOK   Vándor vagyok eme Földön, Formázom rám szabott életem, Remélem hogy tartalmasan töltöm, Míg vissza nem hív a Végtelen.   Mert

Teljes bejegyzés »
Prózák
Szabadkainé Ágoston Eszter

Borisz, a hóember

BORISZ, A HÓEMBER Fagyos januári reggel virradt a hófedte, erdőszéli hegyoldalra. A zúzmarás ágakon élesen meredeztek a fagycsókolta, apró tüskék. A tegnapi lábnyomokat rég elfedte

Teljes bejegyzés »

Mennyire…

Mennyire vágyik a lelkem a hóra, Ahogy a szűzi fehérségre, jóra, Mennyire vágyik a lelkem a jégre, Ahogy a sötét éjszaka a fényre, Mennyire vágyik

Teljes bejegyzés »

Feltámadás

Miután egy ismeretlen vírus elpusztította az emberiséget, meghatározhatatlan idő múlva elérkezett a feltámadás napja. A feltámadottak viszont úgy érezték, mintha csak éjjeli álmukból ébrednének. —Mi

Teljes bejegyzés »