Passió

Passió!

Miért zúdul ránk nap,mint nap a háboru zaja
A hiradások gyilkosságokról csalásról, halálos balesetekről regélnek
Az áruházakban egymás lábát tapossák az ünnepre készülők hada
Miért nem csitul a húsvéti ünnepek előtt az ádáz politika

Tébolyult fanatikusak Afrika szivében
Miért ölik halomra a hívő keresztényeket
Csak a Pápa jajkiáltása hallatszik az éjszakában
Csupán fejcsóválást látok a kétszinü Európában

Krisztus szenvedése minden századot, így jelenünk is megidézi
Millió kereszt boritja a kiégett fáradt földgolyót
Ártatlan véres áldozatok mindenütt, amerre a szem ellát
Vérzik a lelkünk, vérzik a testünk nincs mi az életünkben megvált

Passió lett a sorsunk ki ha sarut vesz lábára csupán a remény vezérli
Vegyük hát vállunkra a keresztet is, vegyünk hozzá nagy lélégzetet
Vágjunk hát neki bátran vándorbotként használva a szeretetet
Igy adhatunk életünknek, s földi barangolásunknak valódi értelmet

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Aranyszálak

  Már rosszul kezdődik az egész. Üzen, hogy késik, ami korábban még soha nem fordult elő. De pár perc után befut, egyenesen a munkából jön

Teljes bejegyzés »

Árnyék a felhőkben

    Orson nadrágját porolgatva feltápászkodott és miután szeme hozzászokott a hajnali félhomályhoz, óvatosan körülnézett. Egy temetőben ébredt. A tegnapi lövöldözés után nem csodálkozott volna,

Teljes bejegyzés »

A CSÚCSON

Mielőtt bezárnám kis szobánk ajtaját, még egy utolsó pillantást vetek rá: igaz, az ágyakat nem vetettük be, de az asztalon semmi fontosat nem hagytunk. Végre

Teljes bejegyzés »

Kilakoltatás

– Kinyitni!   Ádám riadtan kapta fel a fejét és kinézett az ablakon. Egy ismeretlen, kékes fekete kabátot viselő férfi állt odakint és határozottan kopogott

Teljes bejegyzés »

Darabra

Nem tudni Nappal van-e még Vagy már éjjel Melyik hét Melyik napja Zúg a neon De magunkba fojtott üvöltésünket Nem hallja senki Csupán számon tart

Teljes bejegyzés »