Minden ugy történt,mint a szokásos keddi reggelen
Pár megállónyi nyugalom a hegyi járaton,
S a hatoson már tolakodnom kellett a peronon.
Az elvarázsolt városcentrum kapujában
A nyugati aluljáró hajléktalan fészekrakói sodrásában
Mentőöv a mozgólépcső:itt menekülhetek
Már csak egy megálló jut agyam szellőzésére,
S viszonylagos csend fogad járatunk érkezésére
Majd a visszautam kedves pillanata
Kányádi Sándor padjánál megpihenni
Az Arany János nevét viselő földalatti megállóban.
Jó szokásom a pár soros versikét ujraolvasni,
S boldogan átérezni,hogy földi utamon
Kik szellemi társutazásával áldott meg az Isten.
Hirtelen veriték önti el homlokom
Végtagjaim reszketni kezdenek,
Gyomrom elszorul és visszájára fordul
Érzem: szemnyomásom emelkedését
S a döbbenettől elvesztett életkedvem reménytelenségét
A bronzba vésett veretes költői sorok
Vaslemezzel vésve át lett fogalmazva
Román? -szó tölti be a
Pihenésre itélt idilli gondolatot
Ki, vagy mi szülte a gyülölet ürülékét
A tudatlanság,vagy tán ez az Antikrisztus müve
A szennyes kosár mindenütt kiteritve
Ebben bukdácsolunk reményünket vesztve
Mert halott lett nemzetünk
És mi nyomorultak reszketünk és félünk.
Széthulló porhüvelyünket
Nem várja már tisztes anyaföld
Inkább fujja szemükbe a szél
Pillanatnyi vakságot okozva
Mert ez az otromba-durva tett is
Az Antikrisztus gunykacaját hordozza.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: