Váratlanul ragadta el, a kaszás,
fél napot sem adott , hogy legyen búcsúzás.
Elvitte a Nagyihoz oda fentre,
boldogok ők már ott fent ketten.
De mi itt lent még észhez sem tértünk,
utolsó útjára sirva kisértük.
Templomban a harang érte szólt,
minden kondulása egy jaj szó volt.
15 évesen elvesztette a jobb szeme világát,
kis gyerekként átélni egy ekkora traumát.
Tanult, repült, motorozott, élt ezerrel,
mindenkinek akinek tudott, örömmel segitett.
Ravaszdi róka volt a beceneve,
Egy nagy mókamester, társaság kedvence.
Gyerekének példamutató apukája,
szigorúan , az életre nevelte egy szem Csuriját.
Kirándulás, móka, kacagás, vidámság,
biciklizés, kártyázás, szinházba járás.
Nagyival 58 évig boldogan éltek ők ketten.
Életükben voltak gondok és bajok is bőven.
A szeretet átsegitette őket a gondokon,
néha kiabált és morgott hiszen ő is csak férfi volt.
Édesapám már most hiányzol ezerrel,
de tudom Te a sirás – rivást sohasem szeretted.
2017.02.06.
Bpest-Cinkota

Author: Budai Zsuzsa
Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Budai Zsuzsa: Pár sor magamról…… Cinkota nekem a világ közepe, az életem itt kezdtem én el. Általános iskolában szerettem olvasni, faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit. Érettségi után dolgozni kezdtem, a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem. Akkor elővettem a papírt és a ceruzát, elkezdtem írni az első strófám. Jöttek a kis irka – firkák, kondi terem, cicák és a barackfák. Kiírtam magamból örömöt, bánatot, egyszerű rímek, szórakoztatók. Lányom a legnagyobb rajongóm, szigorúan ítéli meg a verssorom. Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek, remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek. Budapest- Cinkota, 2017.02.13.