Gödörben zajló áramlás
Alberto Giacometti: A kutya
Esős napon, rue de Vanves-on
tested útvesztőin görnyednek
hasznavehetetlen, tönkrement
gondolatok, függőséged cipeled,
beleágyazódva a mába, csüggve,
botorkálva, körbe járva utcáról,
utcára, testeden tompulnak
kiélezett kontúrok, nem tudni,
mit hoz a holnap, jelened küzd
az idővel, méri a szerelmet, a
vágyat, az ölelést, belenyugvás
emelte hullámok szaggatják
sörényed, a szív tönkre teszi a
tudatot, ha a szív más eszmékért
dobban, valójában ezt te is tudod,
szégyenné sorvad botorkálásod,
nyakadban sajog múltad, míg
üres napjaid szorítása fojtogat,
árnyékkép a jövőd, mégis hiszel
benne, de így, a földhöz egyre
közeledve, a magány teleszív
félelemmel, pedig több is lehetnél,
ha ki tudnál szakítani magadból
egy sávot, ahol besüthet még a nap.
Author: Zöld Attila
Zöld Attila az Irodalmi Rádió szerzője. Erdély szívében, Gyergyószárhegyen születtem. Szüleimnél fellelhető fényképek alapján, kemény tél lehetett: a szülői ház udvarát méteres hó borította, anyám, s nagyszüleim nevetnek (a fotókat apám készíthette, ő nincs rajta). Boldogan nevet mindenki, én eközben békésen „álmodozom” anyám ölelésében. Gyerekkorom csodálatos emlékei ott, a gyergyói és a csíki havasok lankáin pihennek. Kamaszkorom, a felnőtté válás emlékei Marosvásárhelyhez kötődnek. Iskoláimat ott végeztem. Ez a két hely: Székelyföld és Marosvásárhely, meghatározó szerepet töltött be életemben. Marosvásárhely szellemisége cseppenként oltotta belém azt a fajta életfelfogást, mely szerint a szellem korlátok nélkül, az álom és ébrenlét földjén a tudat ellenőrzése nélkül, minden esztétikai törekvéstől függetlenül, szabadon fejezi ki önmagát. Ahogyan Bartók Béla disszonáns, válsághangulatot keltő hangzásvilága játszik érzelmeinkkel. Allegro Barbaro akkordjai első hallásra elvarázsoltak. Ellkalauzoltak a progresszív zene világába, ugyanúgy ahogyan Kassák Lajos, vagy Lászlóffy Aladár játszik gondolatainkkal, felépítve bennünk egy absztrakt képvilágot, tudatosan gondolat-effektusokat csalva ki ezáltal lelkünkből, teret adva az érzelmeink, gondolataink szabadságának. Az élet sodrásában, a mindennapok valósága felett egyre uralkodóbbá vált, majd állandósult az a szellemi küzdelem, melyben az anyanyelv megőrzését, a szüleinktől örökölt hagyományainkat, eszméinket szembeállította az akkori hatalom alantas szándékaival (sajnos ez, ma sincs másként). Ebben a harcban, valamint az önmagam-keresésben rájöttem arra,...
