Látomásaim

Látomásaim

A fáradtságtól, vagy gondjaimtól megjelent a könny az arcomon
Az őszi szél gyorsan fölszáritja,nyomait otthagyva
Ahogy öregszem hangom is könnyen elcsuklik
Örömtől, s bánattól hamar megbotlik
Mély gondolatmederbe gyorsan elmerülök
Minden TV, s rádió gyászjelentést elkerülök
Már befogott fülekkel járom köreimet
Inkább reggeli imámba foglalom emléküket
S napi eltávozók növekvő szomoru névsorát.
Csak az ébredés halvány fényei jelzik,hogy még élek
S a kukás autó korai lármája vigasztal
Ifjuságom emlékei néha felderengnek
Közben asszonyom halk szuszogását figyelem
S pár percig ennek muzsikáját élvezem
Ha napjaimat,s heteimet előre tervezhetem
Addig még van időm,s reménykedhetem
Van még célom, lehet még megvalósitandó vágyam
Mit munkával,küzdelemmel talán elérhetek
Ezt rombolhatja le az egyre terebélyesedő
Ránk erőltetett ádáz napi politika
A gyarmatositás reinkarnációját éljük
Mit már jól begyakoroltak évszázadok alatt,
S újra életre keltik a kitelepités rémálmát
S ehhez még kölcsön felvételére is kényszerithetnek
S adóemeléssel tupirozhatják sötét terveik
Vagy tán mártiromságra kényszeritenének
Hogy vért izzadjunk, s ismét menyomorodjunk
Gyermekeink s a jövő nemzedék életét aláássák
Ám büneik vádlólag az égbe szállnak
Félő, hogy az Úr ennyi csalódás után
El fogja fejét forditani Földünktől
S a megfeszitett arcára is könnyet ./varázsol.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »

Ünnepeljünk együtt

Edit Szabó : Ünnepeljünk együtt Ünnepeljünk együtt, azt akarom, amíg kedves rokonod, itt vagyok ! Kérésem szeretném, ha meghallod, meddig tart életem, nem tudhatod !

Teljes bejegyzés »