ESZMÉLJ! A TE ÉRDEKED IS

ESZMÉLJ! A TE ÉRDEKED IS
Szókratész sóhaja

Paragrafusok szálait fűzi tűbe a törvény,
Elkap, megpörget, összezúz, mint folyóban az örvény.
Általa láncszemek ezrei kapcsolódnak egybe,
Összefognak. Mondják, érted, de nem az érdekedben.

Rettegnek, hogy a démosz haragja elsöpri őket,
Mint trágyát, a kiváltságosokat, pöffeszkedőket.
Ezért csűrik-csavarják a törvényt, tesznek meg mindent;
Így védik, óvják az orvul szerzett előnyeiket.

Lábaidon, kezeiden bilincs, nyakörv nyakadon.
Vasmacska húz folyó mélyére, nem enged szabadon.
Megfojtja benned a feltörni kívánó kiáltást,
Nem engedi az igazságért történő kiállást!

Te bárhogy igyekszel, nem juthatsz el az agorára,
Ha igen, törött cserép jut csak, azt dobd az urnába.
Ne rettegj! Fel bátran! Küzdj, harcolj, legyen végre másként!
Tégy meg mindent az elnyomott milliók igazáért!

Budapest, 2016. április 6.

Athénben az agora i. e. 600-tól a város politikai életének központja. Itt ítélték el és az itteni börtönben végezték ki Szókratészt.

B. Moravetz Edith
Author: B. Moravetz Edith

B. Moravetz Edith az Irodalmi Rádió szerzője. 1945. március 4-én születtem Grazban. A világháború végén szüleimmel visszatértem Erdélybe, Besztercére. Itt nevelkedtem csodás környezetben, három öcsémmel, szerény körülmények között, de szerető családi körben. Édesapánk tragikus hirtelenséggel fiatalon meghalt, ekkor Édesanyánk úgy döntött, hogy repatriálását kéri gyermekeivel nagyszüleinkhez. Így kerültem érettségi után Budapestre, ahol 21 évesen férjhez mentem, három csodálatos leányom született. Boldogságomnak tizenkilenc év után válásom vetett véget. Ezután gyermekeimet egyedül neveltem. 1991-ben újra remény költözött szívembe, ekkor kötöttük össze második férjemmel életünket. Egymás megbecsülésében, szeretetben örülünk tizenkét unokánknak, és három dédunokánknak. 1985-ben kezdtem írni visszaemlékezéseimet, prózában. „Miért” címmel 70. születésnapomra magánkiadásban jelentettem meg, szűk családi és baráti körnek. 2014-ben elvégeztem a Jobb agyféltekés rajztanfolyamot, melynek hatására portrékat rajzoltam; ekkor kezdtem el a versírást is… Szeretek olvasni, szeretem a művészetet, lenyűgöz a természet varázsa. Nem tanultam írni, gondolataim felbukkannak, ki kell írnom magamból lelkem rezdüléseit, le kell írnom gyermekkorom emlékeit, a mesevilágot, melyet Erdély személyesít meg számomra, hadd ismerjék meg azok is, akik még soha nem jártak arra. Vagy elég egy szó, egy mondat, a napfelkelte, a szellő, amint titkokat súg a falevélnek, a gyermek kacaja, két öreg kéz, mely egymásba fonódik, a padon ülő kismama; bennem érzelmeket indít, s addig...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kiszolgáltatva

Borús péntek délelőtt volt, amikor Csilla férje a szokásos módon munkába indult. Éppen kiállt a nyolcéves Ford Focus-sal a garázsból, amikor hanyagul hátrakiáltott feleségének. —

Teljes bejegyzés »

S jönnek napok…

S jönnek napok, pillanatok, amik gyengévé tesznek. Amikor váratlanul összecsapnak fejünk felett a hullámok. S csak egyet szeretnénk, mielőbb kikerülni a viharból.   Éppen és

Teljes bejegyzés »
Prózák
Szász Terézia

Kígyóverem I. Edwardstown Az angol romantikus líra alapjai No. 1.   Lord Byron egy korhadt fatörzsön sütkérezett a lámpafényben, és a reggelire várt, amit nem

Teljes bejegyzés »

Fenséges hegyeim

Edit Szabó : Fenséges hegyeim A természet bőséggel adott szépet, hegyet-völgyet,mélységes tengereket az emberi nemnek,hogy benne éljen és észre vegye,mennyire kellemes. Az ózondús tiszta lég

Teljes bejegyzés »

Az élet partján

Dolgos napokba fakuló éjek, Ide álmodtak csodált remények, S élet partján kóválygok, szegénynek. Töretlen törni, mégis, most vétek.   Riadt csendje kísért a magyarnak. Tettre

Teljes bejegyzés »

A lépcsőházban

Beck Brigitta: A lépcsőházban Már megint a színes fények, Már megint a pesti este Nem tudom, miért gondolok, Már megint Budapestre. Szürkés-sárga lépcsőházban, Fehérre festett

Teljes bejegyzés »