Egy igaz magyar orvos halálára!
Az ősz beköszönte mindig a búcsúzás gondolatával jár
A gondolat bennünk él, de nem ember tervezte eseményekkel
Velünk születik, halálunkkal távozik
A paradicsomban, az eredendő bűntől származik
Az Úr azonban gondoskodott rólunk
Hogy időnként igaz embert küld a világba,
Ki ártatlanságunk visszanyerését táplálja
Kinek erényei feledtetik gyarlóságait
S nem pazarolta talmi hivságokra barátságait
Adta betegeinek,családjának,kollégáinak
Nemcsak szivünkbe véste be emlékét
Városa méltatni fogja emberi értékét
Minden magyar-sziv elvesztése jajkiáltás
Amit hátrahagyott nem volt csodavárás
A legszentebb szeretet: a hazaszeretet irányitotta
Orvosi tudását, beteg-empathiáját ez méltatja
A jó oldalon állva dicséri harcos magatartását
A legtnagyobb kitüntetésként megkapja Isten áldását.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: