Szauna

 

Vitorlázok
vagy gyümölcsöt érlelek.
Állatsimogató.
Diána balett táncos volt.
Rakéta, barátnő, selyempapír.
Úgy volt, hogy megyünk a külföldi származású gobelinhez.
Mégis hogyan akartátok elvitetni
az aranytömböt?
Búvárokkal?…
Nincs időnk a redőnyök lehúzására.
Sápadt kígyó.
Szájharmonika.
Elemlámpa kéne, hogy beizzítsuk a motort.
A pókok déli irányba szövik
a hálójukat.
A tizenkettedik fejezet a babapiskótáé.
Tudjátok, mi az érdekes?
A melltartó-kapcsokat
megszállták a virgoncok.
Biztos, hogy nem fáj semmim se?
A dudák bűnözők.
Övék a csempészáruk egyötöde, s az a nevelhetetlen tajtékpipa is, de mindez nem elég;
szeretnék, ha az alkohol hűbéresük lenne.
Mit tesznek ennek érdekében?
Felszólítják az évszakokat, bújjanak el a kandallójukban.
Foltos ingük békeidőben csapong;
ha háború éri őket, maximum megölnek egy denevért.

Roppan a csavar, lábamhoz sünök dörgölőznek.

 

Szakállas Zsolt
Author: Szakállas Zsolt

1965-ben Miskolcon születtem, Emődön élek és alkotok. Szürrealista költő és absztrakt expresszionista festőművész vagyok. 2010-ben jelent meg első önálló kötetem Fotontej címmel. Írásaimat közölték többek között a miskolci Új Bekezdés antológiái, a Magyar Műhely, a Pannon Tükör, a Tiszatáj és a Rost folyóiratok. Festményeimet önálló kiállításokon mutattam be Budapesten a Magyar Műhely Galériában és az Art 9-Galériában, Miskolcon a Művészetek Házában és Nyíregyházán a Pál Gyula Teremben. Alkotásaim rendszeresen szerepelnek a Miskolci Téli Tárlaton. Az írás és a festés számomra több, mint önkifejezés. Szenvedély, ahol nemcsak a mindennapi dolgoknak van helyük, hanem azoknak is, amelyek mélyen lapulnak a tudatalattinkban. Ide sorolnám az abnormális történéseket is. A lélek készen áll, hogy a legkülönfélébb képzeteinket összegyúrja valami mássá és aki képes megidézni ezt a „másságot”, annak szó szerint csodákban van része. Miért is van erre az eljárásra szükség? Hogy kizökkenjünk a fizikai létből, mely ledarálna minden útjába esőt. Furcsa egybeesések, tévelygések, álom és őrület, leleplezés; ezek a tényezők honosodnak meg a művészetemben.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mint utolsó fahasáb

Mint utolsó fahasáb a tűzhelyen, Úgy lángolt utoljára a nyár bennem. Október parazsát felszította a nap, És tüzet fújt rá a élénk déli áramlat.  

Teljes bejegyzés »

Nyári este

Forró nyári napon mikor az ember még saját bőrét is levenné én csak az estét vártam. Na nem azért mert az éjszakai élet vonzott vagy

Teljes bejegyzés »

Állomások,fránya vonatok

Állomások,fránya vonatok szerintem mindenki járt már úgy az előbbin, hogy az utóbbiról lemaradt. Most én is így jártam. Hiába minden igyekezet lótás futás, ment el

Teljes bejegyzés »

Hangzatos sorok

Életek és harcok, Villámok és fagyok, Csillámló csillagok, Szeretlek csillagom.   Világom bonyolult, Világunk, komor úr. Eltévelyedések, Elmék, repedések.   Vicces egy kacifánt, Tépek egy

Teljes bejegyzés »

A csend élete

A csend élete   Időtlenné válik a pillanat, mikor az éjben eltűnik minden földi zaj, és csak téged hallgatlak.   A csendben fénylik arcod, mint

Teljes bejegyzés »

Egyensúly

Egyensúly Fény nem ragyoghat, ha nincs mögötte árnyék, A nappal létéhez kell a sötét játék. A tengeren sem lenne dagály vagy apadna csendben, Mindennek helye

Teljes bejegyzés »