Megujjitott hitvesi szerelem

Megujjitott hitvesi szerelem

Fáradtan érkeztem lakásunk ajtaja elé
Finom női parfüm illatára hátra tekintettem
Hol kecses lábbeliben suhant el mellettem
Az emelet ifju lakója,kit eddig észre sem vettem
Pár lépcsővel meghaladott, s rá tekintettem
Elkápráztatott szépsége,s időbe telt mire feleszméltem
A szomszéd félig nyitott ajtaján kikandikált
A látottakra szinte sóbálvánnyá vált
Amint a hölgy látóhatárunkon kivülre került
Nyelvével csettintett ,találkozni véle eddig nem sikerült
Másnap ismét láttam kecses eleganciával
Bóditó illatával, pimasz fiatalságával
Csoda történt velem,ettől a pillanattól
Visszarepültem a múltba csaknem ötven esztendővel
A nejemet meglátva csak bájos személyiségét láttam
Kedves hangjára ragadtam, ajkára ajkammal tapadtam
Minden gondolatom szeme köré fontam.
Mikor csak tehettem kezét szorosan fogtam
Csendes öleléssel szerelmes szavakat suttogtam
Azóta ha drága feleségem bármikor meglátom,
Mindig fiatalnak,szépnek s kivánatosnak találom
Úgy érzem így halálom pillanatáig megőrizhetem ifjuságom

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Hétköznapi történet

Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –

Teljes bejegyzés »

A szenvedő

A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné

Teljes bejegyzés »

Elégia 2019 novembere

Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben

Teljes bejegyzés »

Tavasz

Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó.   Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!

Teljes bejegyzés »

Valamikor

Valamikor   Valamikor ismertél, Valamikor kedveltél, Valamikor öleltél, S valamikor szerettél.   Valamikor csókoltál, Valamikor hű voltál, Valamikor szóltál, S valamikor suttogtál.   Valamikor bújtál,

Teljes bejegyzés »