Rózsa Iván: Ok és okozat
Ha Bhutánban elkiáltja magát egy halálkiáltó, s erre meglebbenti a szárnyát egy lepke; a gondolat, az akarat tovaszáll, s lehet, hogy Kelet-Közép-Európa egyik elnyomott, megtévesztett országában kitör a forradalom. Lehull a lepel. A cél szentesíti az eszközt? Fekete mágiát is be lehet vetni jó ügy érdekében? Az egész úgy működik, mint a homeopátia: a milliomod részére legyengített hatás felerősödik a milliárdszorosára… Mert valaki úgy akarja! Valaki, aki nem kívánja felfedni személyét. De sejtéseink szerint létezik… Ő is rejtőzködik, miért ne, ha már Isten sem nyilvánul meg napjainkban. Csak a mi napjainkban minden pillanatban… Van, akinek megjelenik: van, akinek nem. Egymás mellett élünk egy más dimenzióban… És ez így is marad. És valóban, ez így jól van! Mi volt előbb: ok vagy okozat? Vagy causa sui?
(Egyébként annyira veszem komolyan a homeopátiát, mint egyes „terveket”, némely láthatatlan irányítókról szóló összeesküvés-elméleteket…)
Budakalász, 2018. május 17.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
