Lámpák fényében világít még a sárga lomb.
Nem hullt még le mind. Halk neszezés – a gondolat
Emlékek tűnnek fel, a múlt velünk itt bolyong,
Nem ismerem, jelen vagyok, ki jövőt bontogat.
A Tisza csendes, Őt sem ismerem, álmodtam –
Talán egy másik életet, „figyelem” amint
Emlékek törnek, az arcod változik – Nekem
Te nem látod, a „nem csendes élet” rád kacsint.
Elmúlt, talán fáj, talán siratod – Ne temess!
Lesznek még csendes ölelések, duhaj szíved
Kérdései ha felötlenek – hogyan lehess?
Ideje van még. A Hold ragyog, el ne veszítsed.
A Hold halvány tükrében ott a NŐ, ki szeret
Tudom, hogy nem rá gondolsz, és nem őt keresed
Elfolyt idő asszonyai – még sajog szived?
Nimfák? Itt vagyok veled, csak add hát a kezed!
A liliom a Tisza vizéből – elveszett kincs
Ne keresd már! Az idő fogy, az elpazarolt
Lépéseket gondold át, ne hidd, ez nem bilincs.
A sétányon a vízig kísér az elfogyó Hold.
Author: Deák Mária
Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám. A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére
2 Responses
Szívből gratulálok, csodaszép vers!
Szép, tetszik! Szép képek vannak benne!