Karácsony 2009
Csituljon el a sürgés-forgás,
Szédült, túlbódult rohangálás!
Engedjen lelked – szól a harang –
Nem hiába foszlik a harag…
Dermedt csodánk most újra éled.
Est csillagfénye sose téved.
Szívünkben örök igéd égjen,
Édes reménnyel töltsön el minket…
Jézus, bocsásd meg vétkeinket!
Tizenhárom sor Karácsonyra
2013
Törtető hétköznapjaink
Imbolygó hűs hajnalaink
Szütyörgő szürke napjaink
Zötykölődő vonatain
Titkon bennünk őrzött remény
Advent koszorúin a fény
Sebbel-lobbal serénykedve
Zizegő papír keretben
Estéről éjre töprengve
Növekedik bennünk a tét
Tömörül lényeggé a lét
Éjfelet ütő szent órán
Jézus mosolygó oltárán
Mindenek álma mély….
/Tizenöt sor 2015 decemberében/
Milyen mély körülöttünk a sötétség!
Ilyen gyéren rég pislákolt a fény!
Nehéz, ólomlábakon múló nappalok,
Didergő, tétova gond gyűrte arcokon
Erőtlenül törne át konok árnyakon,
Nem talál utat a mosoly és remény.
Eltűnőben a vigaszt nyújtó érintés…
Kér a kéregető, esdeklőn csak kér….
Ágyát veti dobozokból a koldus.
Lőrétől fűtve lassan elbódul,
Mormolja álmában gondját, baját,
Azt reméli, majd vigaszra talál.
Megváltó szeretet születendő fénye
Éltető Karácsony igaz értelmével
Lyukas lelkünket foltozza be végre!
Nincs fönt más….
Nemes hangon sírt fel a Remény:
Isten fia érkezett közénk.
Nem fényes, pompás kísérettel.
Családja meghitt, szent körében
Fogadta szegény pásztorokat.
Örvendtek együtt a csodának
Nem bőségtől roskadt az asztal,
Termény éteknek azért akadt.
Mária mosolya ragyogott,
Áldott Jövendőt ringatott,
S melletttük József virrasztott.
Csak a drága, szent pár….
(Petres Katalin)
2014
Csörgő mobilra riadtan ébredünk,
Sietve folyton időre rohanunk.
Alkalmanként mégis megtorpanva:
Kit is kellene meglátogatnunk?
Aztán végül csak SMS-t írunk.
Délután még e-mail-mezünk,
Rákattintunk több oldalra.
Álmunkban téli napsütésben
Gyermeki örömmel együtt játszunk
A valódi, nem virtuális térben.
Szomját az igazi létnek
Zengje karácsonyi ének.
Egyre inkább arra kérlek,
Ne csak csillogó fények,
Tobzódó ünnepi étkek,
Pillanatnyi tétova remények…
Áldott, szent pár példáján
Rád találjunk: Örök Áldás.
Várja gyermeke alszik-e már
Végtelen vággyal várjuk a fényt:
Áldott szent este jövetelét.
Rongyolódó hétköznapjaink
Jojózó taposómalmában
Araszolgatunk szédelegve,
Gyertyáról gyertyára gyúl a fény,
Egy vasárnapról a másikra
Ragyog fel egyre erősebben,
Mert egész évben ott a parázs
Elmélyülve a lelkünkben.
Kicsiny pislákoló, makacsul
Esdeklőn izzó örök Remény.
Angyalszárnyak lobbantják akkor
Lángra, csillagfényt felidézve
Sziporkáznak, szállnak szerteszét
Ismerős dallamok szárnyain:
Kisded született a jászolban.
Emberből emberebbé legyünk…
Még most sem késő elfogadnunk
Áldott, megváltott jobbik felünk
Rendületlen reményű létét.
Szent fiú, aludjál
Szép álmokat kívánunk
Egymásnak, ha jön az éj.
Napsütésről álmodunk
Tél zord, fagyos sötétjén.
Fény fia megszületett,
Isten szent ajándéka
Úgy, mint az ember fia.
Angyalok köré gyűltek,
Legendás jó pásztorok.
Utat világító csillag
Diadallal vezetett
Jászolához híveket.
Álmodtak megigazult
Létről, miért Ember teremtetett.
Author: Petres Katalin
Petres Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1959 április 5-én születtem, Budapesten. Budán nőttem fel, társbérletben nagyon egyszerű család legkisebb, harmadik gyermekeként. Alsó tagozatos koromban megkérdezte az osztályfőnököm, bizonyára egy felmérés kapcsán, hány könyvünk van otthon, én akkor 11-ről számolhattam be az iskolai tankönyveket kivéve. Viszont jártam könyvtárba, csodálatos tanáraim is voltak. Dr. Kolta Rezsőné, Magdi néni varázsolt el az irodalom birodalmában általános iskolás koromban. Muhi Lászlóné, Zsuzsa néni, középiskolai magyar és történelem tanárom, aki egyben a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola akkori könyvtárosa is volt, segített eligazodnom e csodálatos világban. Tulajdonképpen szellemi édesanyám lett. A közgazdasági szakközépiskolát szüleim kérésére végeztem el, de az első pillanattól kezdve magyar-történelem szakra készültem. A tanárképzőt 1982-ben fejeztem be, egy év tanítás után megszülettek fiaim, sokáig voltam otthon. Fél állásban a 90-es évek elején még tanítottam eredeti tárgyaimat, majd angol nyelvvizsgám és angol tanár hiány miatt át kellett térnem a nyelvtanításra. Ezért elvégeztem az ELTE-n a másoddiplomás nyelvtanári szakot. 2000-ben középiskolába sodort a sors, ezért a Károli Gáspár Egyetem kétéves kiegészítőjével koronáztam meg 2006-8 között tanulmányaimat, de csak 2012-ben fejeztem be a diplomamunkámat, ezért szinte „friss” diplomás vagyok túl az ötven évemen. Jelenleg a Budai Középiskolában angolt tanítok több, mint tíz éve. Kamaszkorban kezdtem verseket írni,...