A szél titka

A szél titka…

 

A szél most nagy titkot mesél,

lassan oson suhogva felém,

közelebb érve cirógatva regél,

majd hirtelen a hajamba tép…

 

Lopakodó hajnal sokat ígér,

ahogyan pirosan izzik az ég,

amit ember nem látott soha még,

koppanva egy esőcsepp földet ér…

 

Reszketnek a fák, míg a szem ellát,

remeg az erdő, mint tehetetlen báb,

fülembe szél süvít, vad táncot jár,

rebesgetve elárulja ezeregy titkát…

Elekes Tímea Izabella
Author: Elekes Tímea Izabella

Elekes Tímea Izabella vagyok, író, költő és blogger. Írásaim középpontjában leggyakrabban az emberi lélek, az érzelmek, az önismeret, a természet és az elfogadás témái állnak. Különösen fontos számomra az autizmus világának hiteles és érzékeny bemutatása, hiszen autista kisfiú édesanyjaként ezt a mindennapokban is megélem. Verseim, novelláim és riportjaim több helyen megjelentek már: antológiákban, magazinokban, online irodalmi felületeken, valamint korábban újságokban is publikáltam. Több önálló verseskötetem jelent meg az elmúlt évek során, legutóbb pedig „A Csend Hangjai – Zénó meséje” című mesekönyvem látott napvilágot, amely az elfogadás és megértés üzenetét szeretné közelebb vinni az olvasókhoz. Hivatalos weboldalam: izamuvek.hu

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Falevelek

Falevelek   Csodálom a fákat az ablakon kitekintve, integetnek vidáman, új színekbe öltözve.   Egy falevél ismét ringvatáncot lejt, könnyedén, recsegve megcsókolja a földet.  

Teljes bejegyzés »

Apró szívek

Apró szívek   Mily’ szép kék szeme, amikor rám tekint, amikor hozzám simul, rám hajol.   Megcsókol, most is rám kacsint, lágyan megérint, apró szíveket

Teljes bejegyzés »

Zokog az ég

Zokog az ég   Zokog az ég csendesen, könnyeivel mossa az egész földet, szomorú minden.   Fájdalmak tetőznek, rohanó emberek sietős léptekkel menedéket keresnek.  

Teljes bejegyzés »

A szél titka

A szél titka…   A szél most nagy titkot mesél, lassan oson suhogva felém, közelebb érve cirógatva regél, majd hirtelen a hajamba tép…   Lopakodó

Teljes bejegyzés »

Csendben összekötve

Csendben összekötve… ( évforduló ) Ahogy a szilveszteri fények csendben táncra kelnek, az idő lágyan átölel bennünket (…) Az évek hullámai között ott a te

Teljes bejegyzés »

Az alkotás végtelen útja

  Az alkotás végtelen útja   Toll rezdül, kék tinta papírlapon versként él tovább.   Szó pattan, kis szikra lelked mélyén izzó lángra gyúl.  

Teljes bejegyzés »