Szalad a távol…
Fúj a szél.
Nézem.
A messzeség
Ott véget ér,
Ahol már nem érthetem meg, csak érzem.
Lüktet a város,
Bár fagyott.
Furcsa.
Úgy akarom,
Hogy láthasson
Forróságot, aki még látni tudja.
Acélos minden…
Kőkemény.
Hideg.
Értem én
Hogy zord a tél,
De ez a búskomorság mégis minek?
Megfásult arcok…
Oktalan
Félnek.
S untalan
Csak szaladnak,
Mert nem tudják, hogy egy mosoly az élet.
Author: Beck Brigitta
Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 20 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!
