A fény, ami körülvesz, átölel,
a te sugárzásod,
szikrázó napsütés benned –
bennem.
A fájdalom, ami belénk hasít,
nyavalygásaink,
rettentő kínok nálad –
nálam.
Ne várd a csillaghullást,
virágnyílást, de higgy
összeérő kezeinkben,
egybefolyó ereinkben,
erőinkben!
Te meg én
mi
vagyunk.
Összetartozunk.
Author: Klotz Mária
Klotz Mária az Irodalmi Rádió szerzője Klotz Mária vagyok, szívesen írok, énekelek és fotózom. Gyakorló (német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár) és elméleti (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Oktatási Hivatal) pedagógiai tevékenységem mellett újságírói és főszerkesztői feladatot is ellátok. Korábban a Szentiváni Újságot, a SzóljMár-t, a Szentiváni Tükör általam alapított magánlapot, a Pátyi Kurírt, a Zsámbéki Polgárt szerkesztettem, jelenleg a Somlyó önkormányzati havi lap főszerkesztője vagyok. Magyar és német nyelven írok verseket, prózákat, egyéb írásokat. Munkáim eddig megjelentek a Neue Zeitungban és az újság Signale irodalmi betétlapjában, a Die Erinnerung bleibt (2009) című, németországi antológiában (Hartmann Verlag), a már említett újságokban, a Katedra/Új Katedra lapokban, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazinban, a Litera-Túra Művészeti Kiadó által gondozott Antológia 2016-ban, a Hangok és harangok (2017) gyűjteményben, az Angyalhaj (2017) karácsonyi antológiában, a „szavak könnyű szélben” (2018) című kiadványban, valamint a Szavakból kazlat (2018) elnevezésű válogatásban. Továbbá írásaim olvashatók a Sodrásban (2018) című kortárs kötők antológiájában. Német nyelven kiadott könyvem címe: Claus Klotz und seine Dichtung (2010), amelyben a költő, bátyám életművét dolgoztam fel. Verseim érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat jelenítenek meg, emberi kapcsolatokról szólnak. Prózáimban főként a német nemzetiségi lét problémáit, sorscsapásait feszegetem, de gyermekkori élményeimből is szívesen merítek. Az írás egyfajta önkifejezési...
