Peti fiacskái !
Gyermekkorom legszebb emlékei
A kertünkben csipegető
Kotlósok csemetéi
Óvták kicsinyeik
Tűztől és a fagytól
Mikor leváltak csemetéi
Nagyon féltek a magánytól
Hosszú évek után
Nagyszülővé válva
Megdobbant a szívünk
Újszülöttet várva
Legkisebb gyermekünk
Hármat bevállalva
Pétert és Vendelkét
Hozta ajándékba
Nagyszülőknek segítenek
Magas koruk felejteni
Hátralévő életünket
Egyre boldogabbá tenni.
Nincs számunkra szerethetőbb
A Két kicsit látni
Mikor ajkukat csücsörítve
Csókot nyomnak a fejünkre
A zenét nagyon szeretik
Úgy táncolnak, mint dervisek
Petike tisztán énekel
Szívünket ez melegíti fel.
Az óvoda, a bölcsőde idegesít
Félünk,hogy ez tőlünk elidegenít
Izgalmunk a tetőfokra hág
Ha autóval távolra utaznak
Izgulunk, míg lakásukhoz
Épségben vissza nem jutnak
Csak azt az egyet sajnáljuk
Gyermekeink kicsiny korában
A zsarnokság tombolt a hazában
Nem tudtuk Őket kiélvezni
Mert éltünket, jókedvünket
Igyekezett a politika megmérgezni
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: