El Camino

El Camino

 

Csendes hullámokra vágyva

vadvizek sodrában kapkodsz levegő után,

s zihálásod hangja zúgók robajába fullad.

De ugyanígy halna el kipréselt fohászod is.

 

A természet vigyáz reád,

hisz atomjaid részei a mindenségnek

és ha erre gondolsz, már nem is akarsz megérkezni.

Tudatalattid dermesztő mélyén

átértékelődnek a vágyak,

s dacos paradoxonná mutálódsz:

 

bensődben táguló nyugalommal,

de ajkadon elszánt üvöltéssel

fordítod csónakod orrát a fröcsögő árral szembe,

s akkor, ott, érezni véled,

hogy mégis megérkeztél valahová.

Egy helyre a végtelenben: utad kezdetére.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hírek

Rossz hírt követő sápadtság, azt eláruló döbbenet. Jó hírt követő pirosság, előhozza a könnyeket.   Zöld hullám nyaldos hegyeket, eltűnik kopár elejük. Kék hullám épít

Teljes bejegyzés »

Valami a lényedben

Bocsásd meg, ha tévedtem, Ha valamit félreértettem, De tudd, ez nem változtat a lényegen, Hogy valamit látok a lényedben.   Valami megváltoztathatatlant, Valami megmagyarázhatatlant, Mit

Teljes bejegyzés »

Papa

Egy szeptember végi vasárnapon láttam meg őt először. Akkor történt, hogy a mama felküldött ebéd után a szobámba gyakorolni a hangos olvasást. Épp odaléptem az

Teljes bejegyzés »

Rigók

Minden évben szó nélkül tette a dolgát. Töretlenül. Az idei viszont más volt. E napon úgy döntött, nem ragaszkodik annyira a listához. Az maradjon  a

Teljes bejegyzés »

Hozzávalók

 Julcsi pici kezét aztán semmi sem állíthatta meg! Apró, totyogó lábain igyekezett minden élő és élettelen dolgot elérni, megtapicskolni, nyomogatni.   -Jaj, figyeljetek már a kicsire!

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Amit tudunk…

AMIT TUDUNK… (reflexió) hogyan teremt képzelt matériát az elmeállapot? ez az igaz élet vagy az álomban amott? ahol érzékek élnek, úgy mint ideát… csak éberen

Teljes bejegyzés »