Nagybőjti várakozás
Elsötétedett
A fájdalom csontig lerágta testemet
Ajkam elnémult
Lábam lebénult
Szemeim parányi fényt keres
Ajkam kiszáradt
Agyam kifáradt
A keresztet látom az ég felhői felett
Létem virágai
Áldott unokái
Fel-felvillannak emlékezetemben
AGolgotát látom
Fájdalmam szívembe zárom
Csak ezt tudnám végleg feledni
Múltunkból kitépni
Mélyen eltemetni
De évente visszatér a bőjti lét
A könnyel áztatott
Engeszteléssel áldott
Penitenciát nyújtó fájdalmas keresztút
Szamárhátra ültem
Krisztust követtem
Ám engem a szamár levetett hátáról
Jelezve botlásaim
De nem követtek társaim
Nem terítettek ruhákat lábam elé
Nem szórtak ágakat
Utam így sivár maradt
Lélekben lassan megérkezem a Golgotára
Már nem látom
Már csak tapintom
Mi lezárja szenvedésem Michelangeló Piétája.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
