Budai Zsuzsa: Irka-Firkáló

 

Pár éve elkezdtem irkálni verset,
hittem zsigerből írom a jegyzetet.
Utólag persze másképp gondolom,
elkapkodni nem szabad verssorom.

Előszedtem polcról, elfeledett tankönyveket,
átolvastam újra a versírás elméletet.
Rájöttem akad bőven, még mit bepótolni,
tudást nem lehet, fogasról leakasztani.

Elkezdtem neten olvasni a kedvenc verseket,
olvastam ezekről rengeteg véleményeket.
Fejembe repkedtek a gondolatok,
megfogadtam én másképp fogalmazok.

Nem tudok cifrán,nagyképűen írni,
csak egyszerűen, vidáman rímelni.
Írtam azóta verset, Inciről és a Finciről,
kerek erdőben lakó, kópé nyuszi gyerkőcökről.

Drága Anyámról és Apámról, fájó hiányukról,
hajnalig tartó bulizós vad huligánkodásról.
A rockgitáros és szerelme, firkáló szüleménye,
pályázatra megírtam, lett életem sikerélménye.

Egy gondom van az alkotással, kevés az időm írni,
mikor régi gerincsérvem pokolian elkezd fájni.
Sipítozás helyett, a fejembe az ötletek,
de jaj! Már azon agyalok, ágyamig, hogy megyek?

2019.03.14.
Bpest-Cinkota

Budai Zsuzsa
Author: Budai Zsuzsa

Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Budai Zsuzsa: Pár sor magamról…… Cinkota nekem a világ közepe, az életem itt kezdtem én el. Általános iskolában szerettem olvasni, faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit. Érettségi után dolgozni kezdtem, a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem. Akkor elővettem a papírt és a ceruzát, elkezdtem írni az első strófám. Jöttek a kis irka – firkák, kondi terem, cicák és a barackfák. Kiírtam magamból örömöt, bánatot, egyszerű rímek, szórakoztatók. Lányom a legnagyobb rajongóm, szigorúan ítéli meg a verssorom. Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek, remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek. Budapest- Cinkota, 2017.02.13.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ülj mellém

Hogyha erre járnál, ülj le mellém, kérlek. Ne tartsanak vissza válladra gyűlt évek. * Kicsit beszélgessünk: Merre tart a világ? Fortuna, Messiás gondolt-e sokszor rád?

Teljes bejegyzés »

Érzékvesztés

Nem tudtam részt venni a hétvégi díjátadón. Mint az utólag kiderült, érdemes lett volna, mert a felemelő közösségi élmény mellett a megosztott második helyezésért járó

Teljes bejegyzés »

A szerencse

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

Köszönöm, hogy láthatlak…

Edit Szabó : Köszönöm, hogy láthatlak Köszönöm Istenem , hogy látom ezt a gyönyörű szép világot. Sírós szájjal, nyitott szemmel születtem, Édesanyám két karjába vett

Teljes bejegyzés »

Ebéd Zsuzsával /gasztronovella/

Tegnap felhívott gyerekkori barátnőm, hogy ma jön a rokonai sírjához, a temető után benéz hozzám pár percre. Nagyon feldobott, mert földrajzilag távol kerültünk egymástól, évente

Teljes bejegyzés »

A napló

Diákkoromban, a húszas éveim elején sokat olvastam, valósággal faltam a könyveket. Szórakoztattak, de szinte semmilyen nyomot nem hagytak bennem. Többször is előfordult velem, hogy nagyjából

Teljes bejegyzés »