Budai Zsuzsa: Irka-Firkáló

 

Pár éve elkezdtem irkálni verset,
hittem zsigerből írom a jegyzetet.
Utólag persze másképp gondolom,
elkapkodni nem szabad verssorom.

Előszedtem polcról, elfeledett tankönyveket,
átolvastam újra a versírás elméletet.
Rájöttem akad bőven, még mit bepótolni,
tudást nem lehet, fogasról leakasztani.

Elkezdtem neten olvasni a kedvenc verseket,
olvastam ezekről rengeteg véleményeket.
Fejembe repkedtek a gondolatok,
megfogadtam én másképp fogalmazok.

Nem tudok cifrán,nagyképűen írni,
csak egyszerűen, vidáman rímelni.
Írtam azóta verset, Inciről és a Finciről,
kerek erdőben lakó, kópé nyuszi gyerkőcökről.

Drága Anyámról és Apámról, fájó hiányukról,
hajnalig tartó bulizós vad huligánkodásról.
A rockgitáros és szerelme, firkáló szüleménye,
pályázatra megírtam, lett életem sikerélménye.

Egy gondom van az alkotással, kevés az időm írni,
mikor régi gerincsérvem pokolian elkezd fájni.
Sipítozás helyett, a fejembe az ötletek,
de jaj! Már azon agyalok, ágyamig, hogy megyek?

2019.03.14.
Bpest-Cinkota

Budai Zsuzsa
Author: Budai Zsuzsa

Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Budai Zsuzsa: Pár sor magamról…… Cinkota nekem a világ közepe, az életem itt kezdtem én el. Általános iskolában szerettem olvasni, faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit. Érettségi után dolgozni kezdtem, a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem. Akkor elővettem a papírt és a ceruzát, elkezdtem írni az első strófám. Jöttek a kis irka – firkák, kondi terem, cicák és a barackfák. Kiírtam magamból örömöt, bánatot, egyszerű rímek, szórakoztatók. Lányom a legnagyobb rajongóm, szigorúan ítéli meg a verssorom. Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek, remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek. Budapest- Cinkota, 2017.02.13.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú “Csókot kaptam nem is régen,” itt vártalak én a réten, csókod annyira szeretem, tudom, te is csak engemet. . –

Teljes bejegyzés »

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »