Vége a télnek.

Vaskerítés erős ága,
Aranyeső borul rája,
Dédelgetem, símogatom
De amott egy piros bokor
Átmosolyog az „aranyon”
Jaj de szép! De gyönyörűség!
Auróra, te nagy kékség,
Napfény, tavasz, mennyi szépség!

2018.03.29.

Kovács Éva
Author: Kovács Éva

Kovács Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Szakáldon születtem 1941. június 20-án. Négyen voltunk testvérek, én voltam a legkisebb. Az általános iskolát szülőfalumban, a gimnáziumot Miskolcon végeztem. Ezt követően gyógyszerész asszisztensi képesítést szereztem és a Gyógyszertári Központban dolgoztam. 1964-től felvettek az OTP-hez, majd a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetében tanultam és mérlegképes könyvelői oklevelet szereztem. Ezt követően már banktisztviselőként dolgoztam tovább 40 éven át. Ez lehet, hogy kicsit „száraz”-nak tűnik, de én szívesen csináltam. Embereket szolgáltunk egy olyan területen, ahol ők kevéssé voltak járatosak. A múlt században még hazánkban mindenkinek volt munkája, nem változtak a kamatok, s komoly volt a hitelbírálat. 2004-től már önálló vállalkozóként végeztem pénzügyi tanácsadói munkát, melyet 70 éves koromban fejeztem be. Van egy fiam, és 2 tündéri unokám. Most a család és unokáim kötik le szabadidőmet, s mellette még végzek önkéntes segítő munkát. Fő segítőm a férjem, Dr. Varga Endre, aki nyugdíjas kohómérnök. Miskolcon élek. A teljes nevem: Dr.Vargáné Kovács Éva Első, verseimből és rövidprózáimból összeállított kötetemet az Irodalmi Rádió adta ki 2019-ben Változó évek címmel. A könyv megrendelhető a szerkesztők facebook oldaláról.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »

A zöld és a levél

Behunyom a szemem,  itt vagy velem.  Megfogod a kezem,  útnak indulunk.  Hogy hova? Nem tudni még.  Kaland az. Válasszunk  utat.    Én ezt szeretném, a girbe-gurbát. 

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Mozdulatlanul

Melegen gőzölgő aszfaltjárdán hajnali lépteim visznek… Izzad a város… A város lüktető mozgásában egy mozdulatlan tétel tűnik fel Az idő megállt egy kis tollcsomón ami

Teljes bejegyzés »

Sajnálom

Sajnálom. Igen… Sajnálom, de nem bánom. Bennem még mindig maga vagy az idealizált álmom. Nem a képzeletemmel játszom. A sorom kivárom. Hosszú a listád, tudom.

Teljes bejegyzés »