Lángoló dallamok

Edit Szabó : Lángoló dallamok

Lángoló gitár,
benne egy virág,
parázs nem bántja,
szívnek virágja.

Húrok pendülnek,
szívek rezdülnek,
varázs a zene,
parázs szerelme.

Szívhez ér a dal,
lángra lobbantja,
kedves szerelmet,
szerelmes kedvest.

Hangja áthatol,
agyad zakatol,
megnyílik lelked,
érette perzsel.

Lángoló dallam,
vágyakra hallgat,
zene szeretet,
ébreszt a szíved.

Bőcs,2019.04.29.

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Örök idő

Fiók mélyén sok ritka kincs, amit feledés ostromol. A fényben minden történet ismert részeire bomol: itt-ott szomorúság suhan, öröm szikrázik valahol, majd mind lecsillapodik és

Teljes bejegyzés »

Hála – most!

Gyötrődsz a múltadon, és szorongsz a majd miatt, pedig szép lehet ez is: az „éppen most” pillanat, csak nyisd rá a szemed, és a kóborló

Teljes bejegyzés »

Suttogás a sötétségbe

Lehunyom szemem, nem jön az álom, Te voltál az egyetlenem ezen a világon. Nem vagy már velem, nem érzem illatod, Kifakult a kép, elhalványult arcod.

Teljes bejegyzés »

Emlékezés

Telnek az évek, múlnak a vágyak, Kísértenek engem a fények, az árnyak. Múlt idők emlékei újra visszatérnek: Szerelmesek, bambák, ostobák és szépek.   Emlékszem még

Teljes bejegyzés »

Kora esti álom

Halkul a szó, Megfagy az élet, Csend kapuján ring Egy halvány igézet.   Leszáll az est, Béke hull a tájra, Finom pára borul A reszkető

Teljes bejegyzés »

Ég veled!

Ég veled, s jó éj! Búcsúnkért ne ejts most könnyet! Látni fogsz még, Mikor csillagok borítják az eget, Mikor felkél a Nap a szirtek mögött,

Teljes bejegyzés »