Néha úgy érzem, olyan vagyok, mint anyám.
Megörököltem tőle néhány furi szokását.
Mondanám, hogy én tuti, de más vagyok.
Ám ahogy telik az idő, egyre csak ráhasonlítok.
Régen azt gondoltam, hogy nem jó, amit tesz.
Ahogy próbált nevelni, és ahogy bánt velem.
De most mégis azt mondom, amit tett egy hőstett.
Hogy nehezen, de embert faragott belőlem.
Jó emberré nevelt engem! Hálás köszönet neki!
Nehéz dolga volt velem, ezt nem vitatja senki.
Igyekezett nekem mindig csak a jót tanítani.
De gyerekként ezt nem akartam akkor érteni.
Anyám kemény asszony volt és keményen nevelt.
Belém verte, hogy maradjak mindig ember!
Ne játszmázzak, csak szeressek őszinte hittel.
Isten ezért megjutalmaz, valamikor, egyszer.
Hát most már nem bánom én, hogy hasonlítok rá!
Ha most élne, büszke lenne rám az én jó anyám.
Nem bántottam senkit, senkinek sem ártottam.
Egyenes gerinccel, máig ember maradtam.
Author: Kapusi Edit
Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...