Maya Hall | Arany, s drágakő

Arany, s drágakő a földé
A gyöngy a tengereké
Az emelkedés nem tűr terheket
A lélek tüze adja fényedet
Ez, ami valóban kincset ér.

Maya Hall
Author: Maya Hall

Maya Hall az Irodalmi Rádió szerzője. 1956 júliusában születtem, Budapesten, a családom azonban Baranyából származik, s engem is sok emlék köt oda. Gyerekkoromban sokat barangoltam a Mecsek erdeiben. Elvarázsolt a táj szépsége, a természet csodás csendje. Ott kezdődött ismerkedésem az állatokkal, a kíváncsiságom a gyógyító növények és a különféle ásványok iránt. Aztán, ahogy megtanultam olvasni, falni kezdtem a könyveket, minden téma érdekelt. Korán írni kezdtem, de úgy hozta az élet, hogy hosszú hallgatás következett. Az élet tanított, vágyakról és nehézségekről, hitről és igazságról. Szemlélődő, csendes ember vagyok, keresem és meglelem a hétköznapok csodáit, amik mellett a legtöbb ember vakon elrohan. Az embert kutatom, mint író, és mint lélekgyógyász. A megoldásokat keresem, vádaskodások nélkül. Leggyakrabban fantasztikus és történelmi témákat választok, de nem idegen tőlem a vers vagy a mese sem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Széthasad

Széthasad   Az idő fagyos szürkeség, A koldus rongyán átfúj a magány, Tanúként feszül fölé most az ég, Titkos jel a lélek asztalán.   Kardot

Teljes bejegyzés »

Elérhetetlenül

Ma is hoztam egy darabka fényt, tenyeremben őrzött, reszkető reményt.   Bár a föld már nevedre zárult, én arcoddal őrzöm minden törött álmunk.   Csendesen

Teljes bejegyzés »

Nem ott ér véget

Nem minden búcsú szól öröke, nem minden csendben szűnik meg a szó. Van mi túléli az idö súlyát s a hiány sem mindig maradandó. Ne

Teljes bejegyzés »

Velem maradtál lelkemben

Edit Szabó : Velem maradtál lelkemben Velem maradtál a lelkemben, kit először szívből megszerettem, „elfeledni soha nem tudnálak „, hisz életemben csak rád vártam. Boldogságos

Teljes bejegyzés »

Csendesen merengek

  Esik esik csendesen, Lepereg a kezemen. Áztatja a ruhámat, El ne kapjon a bánat.   Minden sárga köröttem, Az ég komor fölöttem. Ernyőmet szorongatom,

Teljes bejegyzés »

A csend asszonya

  Volt egyszer, nem is olyan messze, de mégis távol mindentől, egy apró faház az erdő mélyén. Egy tó partján állt, magas hegyek ölelésében, ahol

Teljes bejegyzés »