Szerelem korkülönbséggel.(Dédanyám és Dédapám szerelme) Részlet a Családregényből.

Bori, egyre szebb lett. Sudár termete, vakítóan kék szeme, még jobban kiemelte nőiességét. Munkából hazamenet tartva, Ferinek minden este a Kisdyék háza előtt kellett elmennie. Gyönyörű, nyári júniusi este volt. A virágok illatoztak a kertekben. Az asszonyok, a kapu előtt beszélgettek. Bori és egyik barátnője, szintén, a kapu előtt nevetgéltek. Amint meglátta az arra haladó Ferit, összesúgtak és Bori, hírtelen elpirulva, beakart szaladni a házba. Feri viszont odakiáltott, hogy várja meg. Erre Bori, még jobban elpirult. Látszott rajta, érzései megváltoztak Ferivel szemben. Már nem az a kislány volt, mint pár éve, mikor meg ismerte. A vele egykorú fiúk, nem érdekelték. Ferire felnézett. Annak is örült, hogy szülei úgy döntöttek, szintén utaznak Miskolcra a Benedek családdal. Boldog volt, hogy tovább is együtt maradnak. Már bemerte magának vallani, hogy szerelmes Feribe. De vajon, ő is így érez? Nem csak, egy aranyos kislányt lát benne? _Tette fel a kérdést magának.

A Mari testvére esküvőjén majd kiderül, mivel ő is koszorúslány lesz és Feri lesz a párja.

Ez, nagyon boldoggá tette. Éppen ide jutott gondolataiba, mikor Feri megfogta a kezét.

Borikám, kísérj el, szeretnék kérdezni valamit. A lány, kimeresztett szemmel nézett rá. Ilyen komolyan, még soha nem szólt hozzá. Tudom, még csak 15 éves vagy és kiskorú. Én, hozzád képest, a 27 évemmel öreg fiú. Igaz, hogy szerelmes vagy belém? Annyira ismerem a lányokat, miért pirulsz el mindig, ha találkozol velem. Mert tudd meg, én annyira szeretlek téged, hogy ha te is viszonzod, hajlandó vagyok még 2-3 évet várni, hogy feleségül vegyelek. Ezt, apámnak is megmondtam. Most, mivel Miskolcra megyünk mindnyájan, szeretnék tisztába lenni az érzéseiddel. Ország-Világ előtt vállalni, hogy te leszel a jövendőbelim. A húgom esküvőjén, azt szeretném, ha mindenki tudná, mi, összetartozunk. Bele untam abba, hogy körbe rajongjanak a lányok, sőt versenyeznek értem, minden bálon. Az én szívem, viszont, csak érted dobog.

Ennél, szebb szerelmi vallomást elmondani, nem lehetett.

Bori, valósággal, beleremegett. A szíve duplán vert. Arca hol elpirult, hol elsápadt. Ráemelte tekintetét Ferire, majd behunyta szemét, de fejét továbbra is úgy tartotta, mintha a fiút nézné.

Olyan volt, mint egy nimfa. Mozdulatlanul ejtette ki a bűvös szót: SZERETLEK.

Nagyon szeretlek. Nem csak úgy, mintha bátyám lennél, nem is úgy, mintha apám, hanem, Te vagy minden porcikámban, lélegzetemben, álmaimban.

Szabad ezt mondani? Ha, te is így érzel irántam, akkor, nagyon boldog vagyok.

A szürkület homályában egy fás, területre értek. Feri két tenyerébe fogta Bori orcáját. Erre a lány kinyitotta szemét és tekintetüket egymásba simítva, szájuk is összeért. Nem láttak, nem hallottak semmit.

Mikor vége szakadt ennek a csodálatos igézetnek, megfogta a lány kezét és hazáig vezette.

Tudták, ezután bármi történik, összetartoznak.

 

 

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ellovagolni

Ellovagolni a naplementében, még hátra sem nézni, mint szerencsétlen, és nem vinni múltat, ott hagyni helyben, hogy visszajönni már soha ne kelljen.   Hadakozásban a

Teljes bejegyzés »

Királyság

Ha király vagy, királyságod van, várkastélyodban nyüzsög a sok alattvaló, kirendelheted a hintód magadnak, mert Te vagy az uralkodó.   Emberek életéről dönthetsz, Te döntöd

Teljes bejegyzés »

Boldogok a tiszta szívűek…

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Isten Bár a szem gyakran vibrál, pillantása dermedten csapong A kiterebélyesedett emberi vágy értetlemül tülekedik egyre jobban A

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

A gödör

Hűvös tavaszi reggel volt. Szél fütyült a felhőkarcolók között, és befújta a szemetet az aprócska parkba, amely a hatalmas épületek sűrűjében bújt meg. A parkőr

Teljes bejegyzés »

Az utolsó szó

A férfi az asztal fölé hajolt, kezében reszketett a toll. A tinta sercegett a papíron, ahogy a betűk lassan egymásba fonódtak. A gyertya imbolygó fénye

Teljes bejegyzés »

Vihar és Csend

Bennem él egy tépett világ, Hol zivatar dúl, s hallgatás remeg, Illúziók hajnalán vér szitál, S az éj minden titkot eltemet. Csillagok között izzik az

Teljes bejegyzés »