Élhettél volna

Annyira el voltál, és annyira el vagy tévedve,

Óceánt kerestél a sivatagban,

S haszontalan papírkésedet élezve

Indultál csatába egymagadban.

 

A magad ellensége vagy, mindig is az voltál,

Küzdöttél, s győztél miközben vesztettél,

És mégis, mégis hiába harcoltál,

Mert már biztosan elvérzel, végleg eltévedtél.

 

Haldokolsz, de közben a győzelmi zászlót lengeted,

És még mindig csak több és több akarsz lenni,

Pedig mindent, mit kaptál, csak kölcsönbe adtak neked,

A legvégén úgyis vissza fogják venni.

 

Kaptál egy életet, és a szemétbe dobtad,

Élhettél volna, de te győzni akartál,

Minden értéktelen percedet csak loptad,

Minden erőt gyűlöletre szántál.

 

Élhettél volna, de te gyűlöltél!

Gyenge vagy, egyszerre süket és vak,

Emberből élő halottá fejlődtél,

Egyre lejjebb csúszva minden egyes nap.

 

Szerethettél volna, még magadat sem szeretted,

A gyűlöletet választottad barátnak,

És most a gyűlölet él egy életet helyetted,

Mégsem hiszed el, hogy rosszul csináltad.

 

Papírkéssel akartál fájdalmat okozni,

De a legmélyebben magadat vágtad meg,

Úgy, hogy már soha nem tudod helyre hozni,

És az öröknek hitt időd elszalad melletted.

 

Mások mosolyát próbáltad elvenni,

És nézd csak meg, boldogtalan lettél,

Sekélyes vagy, ezzel nincs már mit tenni,

Hiába tűnsz épnek kívül, ha belül rég elvesztél.

 

 

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 18 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kételyek és bizonyosságok

Kételyek és bizonyosságok Az előző részek tartalmából: Utolért minket az Idő. Elballagtunk. Már csak az érettségik ideje alatt tartózkodunk az öregiskola falai közt. Akvarisztánból csupán

Teljes bejegyzés »

Füge

Füge. Írta: Egyed-Husti Boglárka   Minden történet elkezdődik valahol és véget is valamikor. Füge története is ilyen. Sokáig nem is akartam megírni. Úgy voltam vele,

Teljes bejegyzés »

KÍNZÓ OLTALOM.

Ez az írás számomra azért jelentős, mivel ez volt az első, mint olyan, amit elküldtem egy pályázatra. A pályázaton akkor semmit nem értem el vele, ám a későbbiek folyamán bekerült két könyvbe, továbbá azonos címen színpadra is lett álmodva. Nem egy vidám történet, de úgy érzem roppant fontos, hogy minél többen elolvassák, mert tudomásom szerint a kint élő szabad embereknek fogalma nem volt, és most sincs arról, hogy mi, intézményekben élők mekkora jogfosztottságot éltünk át az elmúlt két évben.

Teljes bejegyzés »

KUTYMORGÓ

KUTYMORGÓ Ha az élet néha kemény, kérjél tőlem tanácsot, Soha nem hagylak egyedül, én vagyok a barátod. Napközben a házat őrzöm, néha tiszta unalom, De

Teljes bejegyzés »