És indulunk az égi házba…

Juhász Anikó: És indulunk az égi házba…

Naponta látjuk, emberek halnak,
és madarak némulnak ágak tövén,
bennük a csönd sem szikrázva fut már,
a hajnal sem koppan az utca kövén.

Tavakban hínár, kagylókban csönd van,
a városban kopottabb lassan a tél,
benne a hó sem magaslik immár,
a zúzmara fogja, csak hangja beszél.

És indulunk az égi házba,
percek mint katonák ülnek vigyázva
csillagok lüktető peremén.

És búcsúzunk, a Föld is sír ma,
mint végső mozdulat, utolsó ima
időzünk a halál tenyerén.

Juhász Anikó
Author: Juhász Anikó

Juhász Anikó Három meghatározó város van az életemben: Budapest, Kecskemét, Szeged. Mindegyikben otthon is vagyok, s megtapasztaltam az idegenség érzetét is. Vagy azért, mert túl korán el kellett jönnöm,  vagy mert a város perifériájára szorultam, vagy mert felnőttként érkeztem oda, s hiányoztak a gyermekkor tartólécei. Feszültség, zárkózottság – ugyanakkor sokfelé, de főleg a költészet és a filozófia felé hajló kíváncsiság… Az első publikációk az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódnak (történelem-német nyelv és irodalom, majd filozófia szak). 1991-től megjelennek az első versek is (Újhold-Évkönyv, Magyar Napló, Holmi, Pompeji, Tiszatáj, Parnasszus, Látó, Vigilia, Napút, Új Forrás stb.). Szerzője vagyok továbbá számos könyvnek, tanulmánynak, folyóiratcikknek. Mindenekelőtt az élet- és egzisztenciafilozófiák tárgykörében jelentek meg publikációim magyar, német és spanyol nyelven – itthon és külföldön. Az első verseskötetem egy pályázati sikerhez kötődik (Napkút, Kortárs irodalmi alkotások, 2011). Címe: Üvegfalak, bádogtetők (2012, Napkút). Két fő ciklusra tagolódik (anyaciklus, apaciklus). Ugyanabban az évben más tematikával megjelent Kék repkények, bukott angyalok c. verseskötetem is, szintén a Napkút Kiadó gondozásában. Két évvel később, a könyvhét idején adták ki, Istenem, Duinóban a sirályok… c. verseskötetemet (2014, Napkút), és most (2016) van megjelenés alatt a Telefonom hangok háza c. gyermekverskötetem (Napkút). Több országos verspályázaton díjaztak (pl. Jókai Színház, Lovak, lovakról, lovakhoz c. pályázat;...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menekülés

Lelkem, üldözött vadként, Menekül, fut Ha vadászfegyver dörrenése Veri fel az erdő mélyének csendjét. Nyomában felrebbenő madársereg Szárnyának riadt verdesése Zúg a légen át. Néhány

Teljes bejegyzés »

Valaki sír az éjszakában

Valaki sír az éjszakában (ViLLaneLLe)   Valaki megtört szívvel sír az éjszakában. Lélekgyöngy áztatta szemmel az ég felé tekint. S ölelné azt, ki csak reá

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elviszi a szél

Vajon itt vagyok még, vagy csak álom a lét? Falra vetett árny a képem. Nem éltem, csak hittem, s elviszi a szél, amit a lelkem

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A tükör

Épp olyannak fogadj el, mint amilyen vagyok szereteted tükrében majd változni fogok. Olyan leszek, amilyennek a tükör mutat, te tartod elém és megvalósítod magad. Az leszek,

Teljes bejegyzés »

Megdermedt a csend

Megdermedt a csend, s benne fagyva én. Olvasztva a múlt, s fűtve új remény.   Villogó a tér, rám vetít csodát. Izzó kék szeme, újra

Teljes bejegyzés »

Húsz év

A kórházi folyosón álltam finom húslevessel a kezemben, amikor Bálint megszületett. Hamar kiderült, hogy Ő az, mert sírásból kezdődő igazi oroszlánbömbölés pergette le a vakolatot,

Teljes bejegyzés »