Télapó mindig jő…

Télapó mindig jő…

Csengettyű hangja szól,
fény árad ablakból,
kíváncsi kis szemek
kémlelik az eget,
Télapó, merre jársz?
– gyerekhad téged vár.

Fény csillan az égen,
a csillagösvényen
már paták szikráznak,
manók kalimpálnak,
nagy kalandra vágyók
a rénszarvas szánkón.

Ezüstös varázzsal,
tűzpiros palásttal
Télapó integet,
rejteget kincseket,
tele a puttonya,
cipeli szuszogva.

Van benne minden jó,
mozdony és kishajó,
gyöngyfűző lányoknak,
kispárna álmoknak,
Mikulás csokiból,
ehető dominó.

Tiszta kis cipellők,
csizmák – az ünneplők
ablakba kitéve,
mennyi sok ígéret
– Télapó, jó leszek! –
mondja sok kisgyerek.

Nincsenek vesztesek,
csillognak a szemek,
nem mese, nem álom,
Télapó a szánon,
ho-ho-hó, figyelj jól,
mesélek magamról.

Reggel, ha ébrednek,
remegő térdekkel
futnak az ablakhoz,
mosoly az ajkakon,
remény a szívükben,
hitük a lelkükben.

Érzik, hogy varázslat,
hisznek a szavának,
telnek az esztendők,
mindig lesz száncsengő,
emléke itt maradt,
csilingel a harang.

2018.november

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Foncsor és hamu

Ott áll… a tükör előtt. A foncsor repedt, a tükör torz, arcát széttörve látja, szeme idegenné fakult, homlokán hideg árnyék gázol át… keresztül-kasul. Éjjel, az

Teljes bejegyzés »

Dermedéspont

Csend lett nevetésed, emléked halk szonár, üres napok telnek, szobám néma, kopár. Régi, tiszta érzés helyén szél sírdogál, nem maradt ott semmi, csak egy rideg

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

A föld hívó szava

Fáj a város harca, sok lüktető fénye, Bár lennék csak porszem, ágyam földnek kérge. Élnék kies tájban, mint egy kék vadvirág, Mely csillagtető alatt iszik

Teljes bejegyzés »

Egy szikra

Egy szikra Vigyázzon azzal a lánggal. Nem is sejti, hogy ebben a szobában minden… én magam is… puszta száraz papírból vagyunk. Egyetlen érintése elég, hogy

Teljes bejegyzés »

Lelked, ha fázik

Edit Szabó : Lelked, ha fázik Lelked, ha fázik, a szíved is fáj, nem látszik arcodon, bent muzsikál, fájdalom érzése mélységekben, nem jut előre a

Teljes bejegyzés »

Mámor-paralízis

Mámor-paralízis   Valóságom helyén van egy gödör, Bennragadtam mély álomba ringva. Szeretetet kívánkozó gyönyör… Semmit sem ér dombokon a dudva. Mossa arcom éj-tavaszi zápor, Beengedtem

Teljes bejegyzés »