Szilveszter

Vidám ünnep Szilveszter
Készülődünk ezerrel
Az Óéven korona
Rotyog már a kocsonya

Virsliért sorba állunk
Nehéz a választásunk
A juhbeles roppanós
Műbélben meg porhanyós

Bécsi kell vagy frankfurti?
Mustárból a dijoni
Bőségben a kosarunk
Lencsét veszünk, rohanunk

Tejföl kell és majonéz
Sajtot teker már a kéz
Elkészült a hideg tál
Hamarosan áll a bál

A kocsonyát leszűrtük
Fagyra, remegve tettük
Serpenyőben rotyognak
Fasirtgolyók roppannak

Pogácsa és sós ropi
Az asztalnak díszeit
Szeretjük a mogyorót
Táncolunk majd ropogót

Koktél készül, hogy bugyog
Gyümölcsleve kicsurog
Pezsgőt hűtünk előre
Pukkanjon az Új Évre

A lőréből sok lesz már
Felborult a bólés tál
Konfetti és szerpentin
Fáj a fejem már megin’

Macskajaj majd odábbáll
Korhely leves készen áll
Lefojtjuk majd lencsével
Mulatunk az Újévvel.

Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csillaglesen

* Szellő rebben, a Hold ragyog – csak én vagyok meg a csillagok. Nyújtózkodom, bemérem, hátha valamelyiket elérem. De mindegyik oly messze van, s én

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Petes H. László

Várva

Várva   Suttog a lant, kietlen hant Vágyak alant, söprik a vant Feléd izzik minden ideg S eléd csúszik…lelked hideg   Tenni vágyna távnak árnya

Teljes bejegyzés »

Bál után

„- Ennek az estének nem lesz se vége, se hossza…” – sóhajt a kristályváza villanyfénytől megfosztva, pedig boldogságához mindig csak annyi kellett, hogy maga is

Teljes bejegyzés »

…Búcsúzóul

Nem àlltam még készen, Erre …nem is lehetett, Hogy elveszítsem hirtelen, Kit szívemből szeretek. A tàvolsàg közöttünk, Nagyobb nem is lehet, Sosem szoríthatom Meg màr

Teljes bejegyzés »

A mamára várva

Szomorú napra ébredtem, mikor ràjöttem, Màr nem vagy velem…. Édesanyàm, valami  hibàt vétettem, Hogy többé neked nem kellettem? Ha rosszat tettem, vagy mondtam, Kérlek, bocsàsd

Teljes bejegyzés »

Köd

Mintha hét szűk esztendő egyszerre vonulna át az életen, nem számolva, csak egy nap, egy hét, egy hónap kellene, hogy legyen. A tájra, a házakra,

Teljes bejegyzés »