Várj, ne rohanj!

Nem tudtam mire vélni a várakoztatást,

a türelmem már a korláton is átfutott.

Egy újabb csalódás, vagy meggondolatlanság,

vágyott boldogság a tóban ismét elúszott.

 

A fojtott könnyeimmel megszaporítottam

már a szétterült, sokatlátott folyadékot.

Éreztem , ha e pillanatban el nem futok,

teljesen összeomlok, az ár magával ránt.

 

Íme itt az újabb kíméletlen csalódás,

a magam szétostromlásába kezdtem bele.

Valami nem valós, mindent félre értettem?

Talán ez a sorsom, magány él tovább velem?

 

A lábam lépésre modult, el innen, messze!

Épp fordulok, mikor ismeretlen hang torpant.

Várj, ne rohanj! Itt vagyok már! Hozzád indultam,

csak a végeláthatatlan sor épp feltartott.

 

Mintha angyalok szállták volna meg a lelkem,

a fájdalmas feszültség elernyedt testemben.

Igaz a vonzalom, máris átszellemültem,

a vörös rózsa hozzá érzékeny szimbólum.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kihűlt kályha    Romos házban  potyogó vakolat.  Megrendülve  nézem a falakat.    Valaha élet lüktetett a kályhán,  jövőről szőtt álom énekelt a lángján.    Most

Teljes bejegyzés »

Csak, mint a víz   Egyszerű szavakkal szeretném mondani , ha valami fáj bent,  vízként feloldani .   Búvó patak útján előre, előre, át a

Teljes bejegyzés »

Ébredés   Halvány zöld ereken átsüt a napsugár , tavaszba borulva minden a szépre vár.   Friss illat . Újra él gyenge, ringó levél, halott

Teljes bejegyzés »

Smaragdfa   Halvány lila rebbenő szirmaid együtt mozdulnak emlékeimmel. Mintha egy régi kert rég kivágott fáját simítanám félve kezemmel. Mindegyik fa az az egy már,

Teljes bejegyzés »

A pad

Alábbi írásom az Irodalmi Rádió Ágra hulló arany című tavaszi antológiájában jelent meg.   A közparkban, a kerek díszágyás és a platánsorral szegélyzett sétány között

Teljes bejegyzés »

Anyák napjára

-Szia Anyuu! – hallatszott az utcáról egy vékonyka hang, majd a gazdája szöszke buksija is felbukkant, azt egy narancssárga hátizsák követte, ami nagy lendülettel repült

Teljes bejegyzés »