Őszinte Vallomás

Sosem éreztem azt amit irántad érzek

Ha csak rád gondolok, belül vérzek.

Sok idő telt el, de irántad ugyanúgy érzek.

Tudom minden gondolatod s érzésed,

Bárhol is vagyok hallom minden lépésed.

Mélyen a lelkedbe látok,

Ha meglátlak, azonnal kiáltok.

Arcodon mindig mosoly és szeretet látszik,

Bánat és szomorúság a lelkeddel játszik.

Én látom, mert a lelkem mindig együtt van veled, 

Akkor is szeretlek, ha éppen nincsen jó kedved.

Úgy fogadlak el, ahogy vagy, 

Mert jelenléted számomra sokat ad.

Többet, mint a világon bárki másnak, 

Folyton rád gondolok nem csak másnap.

Sosem hittem volna, hogy van ilyen ember,

kinek lelke tele van szeretettel.

Te egy ilyen ember vagy kire ránézni boldogság,

s öröm, hiszen ritka manapság e gyönyörűség ebben a világban.

Nem csak belül, de kívül is csodálatos vagy, szemedben őszinteség lakozik,

ki a szeretet ellen nem tiltakozik .

Erőt adtál nekem az élethez s a munkához,

arra kérlek, életemből sose távozz.

Én már mindig az életed része szeretnék lenni,

s a te utadon járni, kelni.

Mert az, amit érzek mit sem változott,

Testem s lelkem, mindig rólad álmodott.

Ahogy becsukom szemem látom csodás arcodat,

Úgy várom már, hogy ajkam érintse ajkadat,

A vágyak tüzében égek, ha téged látlak,

Öröm, s boldogság tölt el mikor szorosan  karomba zárlak,

Rám nézel, látom rajtad az öröm könnyeit,

Gyengéd csókod a fellegekbe repít

A veled töltött percek óráknak tűnnek,

Érzéseink egymás iránt soha ki nem hűlnek

Ezek olyan erős, s tiszta érzések,

Melyet nem vetnek fel kérdések,

Számomra te magad vagy a Valentin nap,

Mert testem,s lelkem tőled őszinte szerelmet kap,

Köszönöm, hogy utamba sodort az élet,

Örökké szeretlek téged.

20019. Július 5.