Kiszolgáltatva

A kór nem válogat, nálad marad,

nem bánja, te jónak érzed magad.

Belevág az élet erdejébe,

hirtelen minden elszáll a szélbe.

 

Kiszolgáltatottá lesz az ember,

másoktól függ aztán az élete.

Nincs tovább saját személyisége,

vágyakat kergethet, de nem érve.

 

Elvesznek a dédelgetett álmok,

a szenvedélyt nyújtó pillanatok.

Munkában az előmenetelek,

vagy a hűen áhított sikerek.

 

Marad az örökös várakozás,

Jön – e valaha igaz megváltás?

Lesz-e aki majd megszán és segít?

Észreveszik-e a hiányt, mi bénít?

 

Akkor eszel, ha ételből adnak,

ihatsz is, ha éppen megitatnak.

Kínos csövek lógnak szanaszéjjel,

azt se tudod, mikor van az éjjel.

 

Mozdulatlan várod a holnapot,

azt sem érted miért is akarod.

Hajt az élni akarás ereje,

pedig test-lélek méreggel tele.

 

Miért? Miért szükséges így lenni?

Jobb lenne csendben, gyorsan elmenni.

A tehetetlenség kínja kerget,

ebből a családnak csömöre lesz.

 

Óh, szeretteim bocsátsatok meg!

Titeket is nyom a beteg- bélyeg.

Őszinte hálámat hordozzátok,

szép perceinket ne tagadjátok!

 

 

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Köszönöm, hogy láthatlak…

Edit Szabó : Köszönöm, hogy láthatlak Köszönöm Istenem , hogy látom ezt a gyönyörű szép világot. Sírós szájjal, nyitott szemmel születtem, Édesanyám két karjába vett

Teljes bejegyzés »

Ebéd Zsuzsával /gasztronovella/

Tegnap felhívott gyerekkori barátnőm, hogy ma jön a rokonai sírjához, a temető után benéz hozzám pár percre. Nagyon feldobott, mert földrajzilag távol kerültünk egymástól, évente

Teljes bejegyzés »

A napló

Diákkoromban, a húszas éveim elején sokat olvastam, valósággal faltam a könyveket. Szórakoztattak, de szinte semmilyen nyomot nem hagytak bennem. Többször is előfordult velem, hogy nagyjából

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Szeretteink emlékére

Szeretteink emlékére Már éjszaka sincs sötét. Lelketek fénylő csillag szíveként ragyog, A köd is kristályfényes, Emléketek mára néma csendet hagyott. Nincs sírás, nincs nevetés. Most

Teljes bejegyzés »

A múlt zenéje

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

A téboly küszöbén

Elhatároztuk, hogy teszünk pár kört a motorral. A park melletti templom elől indulunk, sötét van és köd. Beröffentem az öreg járgányt, nagypapa az oldalkocsiban ül,

Teljes bejegyzés »