Nők a világ közepén

Nők a világ közepén

 

Lelketek a Mindenható kedves ajándéka,

szívetek dobbanása az Isten jó szándéka.

 

Figyeltek izmaink minden rezdülésére,

a gyermek, felnőtt ifjoncok zendülésére.

 

Amikor elindultok a gyönyörű szigeten,

boldogság játszadozik az ifjúi szívekben.

 

Szorgoskodtok a zöldellő kiskertekben,

palántákat dédelgettek a férfi lelkekben.

 

A törékenység mozgat millió nagy követ.

töretlenül szolgáltok, mint a hű nagykövet.

 

A gondoskodás felénk a sors örök jutalma,

bennünk él az érzelmek végtelen nyugalma.

 

Köszönet nektek, mi együtt élünk könnyedén,

Veletek Ti Kedves, Drága Nők a Világ Közepén.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy varázslatos kuckó

    Egy varázslatos kuckó        A füstös félhomályban egy parázsló cigarettavég, a múlt hamutálcájában büszkén dúdol egy szép mesét. Gyönyörű, őszinte, lázas

Teljes bejegyzés »

Virág a Sztüx partján

  Egymagam ülök a Sztüx folyó partján, az elmúlás szólít meg, morajló hangon, belenézek tükrébe s látom ráncos arcom, Voltam ám én is fiatal hajdanán,

Teljes bejegyzés »

Téli kaland

Felhőből hull hópaplan, nyúl vacog a bokorban. Hosszú fülét hegyezi, épp a rókát figyeli. Várja őt a családja: ura, fia, leánya. Nagyot ugrik nyúl koma,

Teljes bejegyzés »

Levendulás cappuccino   Ülök a padon . Levendulás cappuccino kékje az égről visszaint, s fák vigyáznak rád s rám, kupolájukon a remény  kacsint. Hiszi a

Teljes bejegyzés »

Az én Istenem   Az én Istenem szívemben őrzöm, mint kagyló mélye gyöngyöt,igazat, Fájdalom,öröm évgyűrűi érlelik bennem,napra nap.   Álmaim növelik, miket már soha nem

Teljes bejegyzés »

Nagyboldogasszony   Anyám, ölelj át, vígy magaddal, ölelj szívedhez a Napban, csillagokból küldj ösvényt utamra, nehéz az óra, ne hagyj magamra…   Anyám, te mindent

Teljes bejegyzés »