Áramszünet

Áramszünet

Megtagadta ma tőlem
a fényt a „jó” technika.
Így most gyertyám az őrszem,
csendje lágy, mint halk ima.
Míg ülök itt félszegen,
virágzik a képzelet.
A ringó láng részegen
rám kacsint és rám nevet.
Falam csupa árnyjáték,
néma, bolond felvonás,
csupa hűtlen ajándék,
édes, forró látomás,
akik bent a szememben
töltik mind az éjszakát.
Pedig nincs ez így rendben,
sosem voltam hű barát.
Ha az áram megered
eltépem az álmokat,
arany-láncú képzelet,
mint a kötél elszakad.
De még hagyom élni őt,
bús mosollyal a csodát.
Gyertyám rágja az időt,
épp mint én az éjszakát.

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Akik már tudják

<span;>Megbarnult, nyári betlehem, <span;>tétova maradvány-félelem. <span;>Az ősz majd ronggyá áztat, <span;>s a fagy végleg elporlaszt. <span;>De most még tehetetlenül napba bámulok, <span;>a Kaszással szembeszálló halálmadár

Teljes bejegyzés »

Reggeli etűd

Csípős, kora tavaszi éjjel után, a városba kúszik a reggeli köd. Füstgáz száll, és kering a házak fölött, gázkémények karcsú, remegő ujján. Sétám alatt, meleg

Teljes bejegyzés »

A belső zsineg

Ma magamba zuhantam, egészen mélyre… a temetőben, hol anyám porai ültek egy faládikóban előttem. Mintha időgépbe kerültem volna, utaztam a múltba… sorsom disszonanciája kavargott a

Teljes bejegyzés »

Fényvarrat

Felgördül a függöny, most még egyszer, utoljára. Az üszkös romok közül váratlanul újra lobban a láng. Nézd, a hajnal derűje elmossa a régi félelmeket, és

Teljes bejegyzés »