A napfény már nemcsak vígan világít,
az élvezhető ereje elcsábít.
Fekete foltos a talajtakaró,
de alatta az élet kicsattanó.
-Mondd csak, te merre vagy? Kijutottál már?
A felszínen éledezik a határ?
-kérdi az ibolya a hóvirágot.
-Várj kicsi, mindjárt látom a világot
Fel tudom végre emelni a fejem,
azonnal szétnézzek az avar felett.
-Én is erőteljesen kapaszkodom,
a nyitással percenként foglalkozom.
-A szél süvít, a levegő dermesztő,
fehér palástot hordoz még az erdő.
Te maradj itt lent, előbb csak én megyek,
elűzöm előlünk végleg a telet.
Illatommal pezsdítem a lelkeket.
A szunnyadásba életet lehelek.
A serkenő szívek egymást meglelik,
a lét küldetése beteljesedik.
Author: Buglyó Juliánna
Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.
