Vitos Irén
Korona a tavaszon
Az idén is itt járt a tavasz,
S mi nem vettük észre,
Hiába ontotta pompáját,
Nem akadt, ki nézze.
Se szerelmes pár a réteken,
Sem aki meglesné,
Vagy, ki a szabadban, éjjelen,
A holdat figyelné.
Furcsállta is a néma csendet,
Hogy vajon mi végre?
A tiszta levegőt, s a rendet,
Pedig nem is kérte.
Az üres utcát, teret, parkot,
Már mind végig nézte,
Arcokat nem látott, csak maszkot,
Új faj lehet, vélte.
Mivé lett az ember, tűnődött,
Hogy még búcsút sem vett,
S szó nélkül, csak úgy elköltözött,
Találkozás helyett.
Author: Vitos Irén
Vitos Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Belső harmóniám egyensúlypillére, valahol az irodalom és a képzőművészet találkozásánál van. Mindkét művészi önkifejezési forma állandó része az életemnek, 2010-óta publikálok irodalmi és művészeti magazinokban, antológiákban, online irodalmi oldalakon. Kilenc verseskötetem jelent meg. Az alkotás számomra egy olyan állapot, ahol a lírai én mélységeiben az ihlet önkívülete alkot.
2 Responses
Nagyon meghitt, megérintő emlékezés! Szeretettel Gratulálok,Kedves Irénke!
Elnézést kérek, ezt a bejegyzést az Apa című vershez szerettem volna! Ide pedig, hogy hangulatos, kedves, romantikus érzéseket kaptam. Szívből köszönöm, Kedves Irénke!