A „vén” kajakos

A ”vén” kajakos

Megy a legény a Sajóra,
kajakot tesz a folyóra.
Víznek erős a sodrása,
evezőjét mélyre mártja.

Bátor legény a kajakos,
szép lány nézi, oly bűbájos.
Áramlat viszi a hajót,
de tiszteld ám a nagy Sajót!

Víz táncol a kajak alatt,
borul egy pillanat alatt,
ám van még egy gyors fordulat,
s újra jó irányban halad.

Bele mártja evezőjét,
húz egy nagyot, s az erdő, rét,
elsuhan mellette ismét,
s öröm járja át a szívét.

Úrrá lett a Sajó felett,
így jó kedve kerekedett.
Indul is már a versenyre
ő kerül az első helyre.

Ajakáról víg nóta szól,
a merész kajakosokról,
s arról, előbb gondolkozzál,
dolgozzál és imádkozzál!

Ez csak a múlt, oly nagyon kár.
Unokánk a reménysugár,
talán egyszer kipróbálja,
s elindul nagyapja nyomába.

Fazekasné Szabján Erika
Author: Fazekasné Szabján Erika

Fazekasné Szabján Erika az Irodalmi Rádió szerzője Kisgyermekként azt mondták rám, hogy nagy a fantáziám, ennek ellenére nem kedveltem az irodalmat. Ma is leginkább reál beállítottságú embernek tartanak. A mesék birodalmában szerettem élni, de az élet nem ezt várta el tőlem. Igazság érzetem miatti lázadásaim sem tanáraimnak és későbbi munkahelyi vezetőimnek nem nyerte el a tetszését. Középiskolás koromban kaptam rá az olvasásra (persze sosem a kötelezőket olvastam) és akkori barátnőmmel hosszú történeteket írtunk az eljövendő életünkről. Első versemet 2011. 01. 24-én írtam. Barátaim tanácsára leültem és vártam az ihletet (Dalnokot), mely hamarosan meg is látogatott és a mai napig velem van. Írok, ha jó a kedvem, ha szomorú vagy mérges vagyok. Ha felbukkan egy kósza gondolat, egy ötlet egy érzés, egy zene, vagy egy kép, leülök és írok. Mindegy hol, mikor, hány sor, mennyi idő alatt jön létre, de előbb utóbb a vers összeáll és szeretettel veszem körül, mint engem a családom. Legodaadóbb menedzserem az édesanyám, aki folyamatosan olvastatja barátnőivel verseimet, de szigorúan csak olvashatják. Tudom, hogy velem elfogult, de mégis adok a véleményére. Sokat szoktam unokáimmal rímeket faragni. Számomra a család mindig az első és mottónk: „A családra mindig számíthatsz”. Vannak dolgok, melyek végig kísérik életem minden napját. Ilyen...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Hu a mindenit ez nagyon klaszul sikerült vers Erika köszi a megosztást

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK   A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt.   A pad várt ránk.  

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »