A kis gyümölcs testvér

A kis gyümölcs testvér

 

 

Megbújik a levelek között földi az Eperke,

kedvesen hív téged játszani a kiskertbe.

 

Az illatos barátod, Málnácska feléd integet,

a kettőtök jövője varázsol majd hírnevet.

 

Parányi tüzes kis gömböcskék a Ribiszkék,

nevetgélve várják, hogy őket is szeressék.

 

A piros Meggyecskék úgy lógnak a fán,

mint piciny gyermekek az anyjuk oldalán.

 

A Cseresznyécske gömbölyded és ropogós,

a csókja után nem kérsz majd mogyorót.

 

A piciny Kajszi mondja „én nem vagyok árva”,

mert szeretteimmel ringatózom egy kosárba.

 

A nagyobbik testvér Őszike téged szeret,

vidáman mosolyog, kacag és reád nevet.

 

A pajkos kis Szilvácska játszik az anyjával,

huncutka, bújócskázik a fűben a hangyákkal.

 

Édenkertek zamatos gyümölcse a Körtécske,

a kert végére futsz érte, mert ő ezt kérte.

 

A Szőlőcskék édesek, sárgák, piroskák és lilák,

ne enged, hogy mellettük legeljenek a libák.

 

Megérik az Almácska, lepottyan a fáról,

szaladj hozzá gyorsan, hiszen neked táncol.

 

Ha Te Is Gyümölcstestvér Akarsz Lenni,

Szeresd Őket, Mert Velük Együtt Érdemes Élni.

 

                                                           Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Egy gyermek mosolya

Amikor egy napsugár átragyog minden szürke álcán, súlytalanná válik a hétköznap, elhagyva páncélját, észrevétlen változunk gyermekké, érezzük mosolyát, benne van a védtelen kis lényünk, s

Teljes bejegyzés »

Szezonvég

  (részlet)   Verőfényes vasárnap délelőtt volt. A felhőtlen ég alatt békésen, lustán nyújtózott a sokszínű fátyolos ősz. A táj, amelyről a könnyű reggeli párát

Teljes bejegyzés »

Lebegés

Lehunyt szemmel fekszem a vízen, Úszás utáni lazulás. Meg volt az 1 kilométer, Gőz, szauna, vizes-masszázs. Teljes 3 órás program Szerda délután.   Tenyerén hordoz,

Teljes bejegyzés »

Ördögűzés

A lelketlen varjú kortalan fán ül. Kajánul örvend, megfogant átka! Szürke arcú lányok bávatag szemében Nem gyújtja meg tüzét a vágy szikrája. Fergetegek gyűljetek, Élet-örvényt

Teljes bejegyzés »

Kóbor lélek

Hófehér zúzmarát hintve Fagy szele surran az éjbe`. Ó, milyen megnyugvás lenne Tudni, hogy nincs minden veszve!   Mindig bocsánatot nyertem Gyermekként, ha rosszat tettem.

Teljes bejegyzés »

Elgondolkodtató

Rég leszámolt már a világ A sarlóval, kalapáccsal. Kegyetlenség és elnyomás Cukormázat ölt.   Most a vesszőfutás helyett Csak rózsaszín kertre ítél, S alkot bárgyú

Teljes bejegyzés »