A kis gyümölcs testvér

A kis gyümölcs testvér

 

 

Megbújik a levelek között földi az Eperke,

kedvesen hív téged játszani a kiskertbe.

 

Az illatos barátod, Málnácska feléd integet,

a kettőtök jövője varázsol majd hírnevet.

 

Parányi tüzes kis gömböcskék a Ribiszkék,

nevetgélve várják, hogy őket is szeressék.

 

A piros Meggyecskék úgy lógnak a fán,

mint piciny gyermekek az anyjuk oldalán.

 

A Cseresznyécske gömbölyded és ropogós,

a csókja után nem kérsz majd mogyorót.

 

A piciny Kajszi mondja „én nem vagyok árva”,

mert szeretteimmel ringatózom egy kosárba.

 

A nagyobbik testvér Őszike téged szeret,

vidáman mosolyog, kacag és reád nevet.

 

A pajkos kis Szilvácska játszik az anyjával,

huncutka, bújócskázik a fűben a hangyákkal.

 

Édenkertek zamatos gyümölcse a Körtécske,

a kert végére futsz érte, mert ő ezt kérte.

 

A Szőlőcskék édesek, sárgák, piroskák és lilák,

ne enged, hogy mellettük legeljenek a libák.

 

Megérik az Almácska, lepottyan a fáról,

szaladj hozzá gyorsan, hiszen neked táncol.

 

Ha Te Is Gyümölcstestvér Akarsz Lenni,

Szeresd Őket, Mert Velük Együtt Érdemes Élni.

 

                                                           Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A sérült ego

Ez a vers tavaly ősszel született bennem. Az elmúlt néhány hét eseményei felhozták bennem újra ezt a tapasztalatot, amiről a versben írok. Szeretném ezért megosztani veletek, hátha apró kis gondolatmagok születnek meg a hatására. Hiszem, hogy a tudatosság az egyik legnagyobb kulcs az életünkhöz. Az ego létezése szükséges, azonban egy kis szelídítésre szüksége van, hogy ne ő irányítsa az életünket tudattalanul.
Csodaszép napot kívánok!

Teljes bejegyzés »

Lecsuktad

Adorján L. Zoé LECSUKTAD   Most csend van, és fény, és nyugalom. Lelked rezdülései elérik a mindenséget.   Számodra már nincs se idő, se tér,

Teljes bejegyzés »

Kánikula

Kánikula Gyötör a kánikula, beköszöntött a globális felmelegedés Az emberi természet ezzel szemben a hitványságával a jégkorszakot kereste Az Isten adta és csinosított értékeit egy

Teljes bejegyzés »

Apa ügynök volt?

Május első vasárnapján szokás szerint összejött a család, amely először zajlott apa nélkül, aki a télen halt meg. Már éppen elkezdtünk szedelőzködni. ­ – Kata

Teljes bejegyzés »

Az apróságok szeretete

Az apróságok szeretete Sosem gondoltam volna, hogy az öregkor lenagyobb öröme az unokák érkezése Szinte kicsorbul az ember szíve reszkető kezekkel, hogy kézbe vehesse A

Teljes bejegyzés »