Csillaghullás
Csillag szökik az égen,
vászna tiszta, hűs ében,
szájat húz rá így nevet
a sok imán, kérésen.
Csillag szökik az égen.
Bár kérhetnék, mint régen!
Mikor fojtó álmok közt,
nagyra vágytam „szerényen.”
Csillag szökik az égen,
néha elfog a szégyen.
Tékozoltam az igét,
gyúló vággyal, serényen.
Csillag szökik az égen.
Azt mondják, hogy megértem!
Számban a szó már lusta,
néha pihen egészen.
Csillag szökik az égen.
Fél hitem már feléltem!
Amit tudtam biztosan,
most csak bután remélem.
Csillag szökik az égen,
rá se nézek, úgy kérem:
Gyermekkorom Istenét
bár érteném, mint régen.
Author: Nagy Imre
Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...
