A boldogság édes madara.
Ha ma távcsövembe nézek, már Adventet látom
Ha ablakomon kitekintek még a nap sugarait várom
Messze eltévelyedtem, kóboroltam álmaimban
Őserdőben botorkáltam rémes magányomban
Köröttem férgek marnak sajgó fájdalmamban
Az indákon vigyorgó Kainok sora csüngenek
Még a békés majomvilág is éltükért reszketnek
Ahogy felébredtem rémes álomvilág várt reám
Egész Európát eluralta a vészes féregjárvány
Keresztény üldözés közben Adventbe léphetünk?
Mégis, mégis erőnkön felül fáradozni kényszerülünk
Aki öregbíti a bölcsességet, öregbíti a gyötrelmet
Mást nem tehetünk, akkor Noé bárkájára várunk
Összegyűjtjük szellemtestvéreinket s hajóba zárunk
S kérjük az Urat küldjön ismét özönvizet a világra
Ha megtisztultunk ,s kirepül az első madár a magasba
Ő lesz az adventi várakozás örömhírt hozó angyala
Számunkra nem más, mint a boldogság édes madara
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
