Márton nap

Márton gyermeket keresztény hite

Istennek szolgálójává tette.

Nem volt ez akkor szokványos eset,

saját családja is ellenkezett.

 

Mikor hagyta a katonaságot,

nem fogadott el ott ajándékot.

Szerénységét legenda övezte,

a jellemét mindenki szerette.

 

Egy napon karddal köpenyét szelte,

reszkető koldus vállára tette,

aki végtelen hálás volt érte,

életét mentette a hidegben.

 

Alázat útján tovább követte,

díjat, tisztséget sem akart érte.

Krisztus igazságát hirdette,

életét térítéssel töltötte.

 

Hitéért rengetegen támadták,

a városokból is kitagadták.

Már – már remetének szánta magát,

hogy sorozatosan megalázták.

 

Mégis munkával teltek napjai,

cél, kereszténységre tanítani.

Életét neves csodák kísérték,

halott feltámasztását jegyezték.

 

Gallia szerte sokak ismerték,

felekezetében is tisztelték.

A püspöki címet szánták neki,

magát ekkor libaólba rejti.

 

Ludak gágogása elárulta.

hogy ott belül, ember van elbújva.

A püspöki beosztást megkapta,

a hitetlenséget felszámolta.

 

Márton napon rendszerint azóta,

nagy az evés- ivás, szól a nóta.

Libasült kerüljön az asztalra,

koldussá sose váljon a gazda!

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tél a pusztán

Végtelen pusztán csak a csend járna, ha a szél süvöltve nem pásztázna. Cifrázza vígan a hótakarót, beborítaná az arra járót.   A buckákat bőszen szaporítja,

Teljes bejegyzés »

Szótlanul

Ágyad mellett tűzben ülve, figyelek színevesztett szemedre. A léttel csatákat űzve, nincs már kedves hangodnak ereje.   A szó így nem jár be csöndbe, én

Teljes bejegyzés »

Szerep

  Játszunk a színpadon, vázolva a szépet, mutatjuk e képet, mit élvez a képzet. Eközben a lelkiismeret meggyötör, valós éned nem ábrándokat eszközöl.   Olykor

Teljes bejegyzés »

Reménytelenség

Színe szürkül, közérzete romlott, kedve kisiklott, az erő kopott. Vajon mi okozhat újra gondot? A kórság ismét ostromba fogott?   Recsegnek a kórházi kerekek, előkerülnek

Teljes bejegyzés »

Pezsgés

Langyos fuvallat jelzi az ünnepet, lampionokat lenget örömében. fák koronái zizegnek csendesen. medence vize megcsillan a fényben.   A tósztot szájról szájra adogatják, koccintás hangja

Teljes bejegyzés »

Ölelés

Gyakorta imbolyog a létben a lélek, ványadttá lesz a test, borzongnak érzések. Kóbor gondolatok torz irányba lépnek, alacsonyan suhannak el a remények.   Fájdalmas tények

Teljes bejegyzés »