A fényes tollú

SÁRVÁRY MARIANN:

A FÉNYES TOLLÚ

 A baromfiudvar zengett a Fényes tollú hódításaitól. Éveken át ő volt a délceg járású, nagytarajú kakas a szorgosan tojó tyúkok között. Sok ellenfelével elbánt, elszánt küzdelmeivel kivívta rendíthetetlen tekintélyét.

Azonban az idő fölötte is eljárt. Fiatal kakas érkezett, akivel szemben már nem volt ereje az elsőségét fenntartani. Régi kedves tyúkjai elfordultak tőle. Eleinte csak a magány zavarta, aztán már az élelemszerzés is gondot okozott. Egyik lábára lesántult, így nem volt elég gyors, hogy időben odaérjen a kiszórt magvakhoz. Szép tolla megfakult, hullani kezdett. A felnövő csirkék nemzedéke gúnyosan összesúgott a háta mögött. Gunnyasztott a baromfiudvar árnyékos sarkában, igyekezett észrevétlen maradni, hogy elkerülhesse a megalázó konfliktusokat.

Így tengette életét, de azért a nap rá is sütött, ha kimerészkedett az árnyékot adó eperfa lombjai alól. A tudatlan, pihés kiscsirkék szerettek körülötte forgolódni, mivel türelmesen mesélt nekik a régi szép időkről.

De ahogy megnőttek, elmaradoztak. Újra egyedül maradt. Esténként alig jutott hely neki a tyúkólban. A kényelmes ülőfára már nem tudott felkapaszkodni.

Egy novemberi éjjel bejutott a róka a kerítésen. Egész éjjel ásott, hogy a tyúkól oldala alatt beférjen. A tyúkok megszeppenve bújtak össze, a halálfélelem egyre inkább eluralkodott rajtuk, ahogy mélyült a lyuk. A róka egyre gyorsabban szedte a levegőt.

Fényes tollú odabicegett a fenyegető lyuk közvetlen közelébe.

Már látta a róka földes orrát, aztán a fejét, már a fél teste befért. Ekkor megszólalt:

  • Engem vigyél el.

A róka ránézett, majd fölényesen így válaszolt.

–     Te már túl rágós vagy a kicsinyeimnek. Fiatalabbat kell vinnem – ezzel becsusszant a lyukon és két fiatal tyúkot kapott el a szétrebbenő prédák közül.

Fényes tollú megkövülten nézte a mészárlást, miközben kétségbeesetten belényilallt:

  • Hát már erre sem vagyok jó!

Másnap a gazda mérgesen fedezte fel a pusztítást.

  • Nohát, ez az öreg kakas nem tudta megvédeni a tyúkjaimat. Itt az ideje, hogy állatmenhelyre kerüljön!

Ezzel elkapta, a tyúkok közül senki sem védte meg, hagyták, hogy elvigye.

Fényes tollú bekerült egy tiszta és tágas állatmenhelyre, ahol bőven jutott neki élelem és kényelmes hely az ülőfán, amelyről két hét múlva egyik reggel lefordulva találták.

(2017)

Sárváry Mariann
Author: Sárváry Mariann

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században - Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet - Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei –...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

23 + = 32

Húsvét

Húsvét Már korán reggel nagy felfordulás volt a városban. Sokan gyűltek össze, hogy a nagy tanács előtt egy embert elítéltessenek. Attalosz is közelebb ment, hogy

Teljes bejegyzés »

Még enyém a remény

Még enyém a remény   Enyémek még szavaim, s enyém minden betű, Még érzem a régi borok ízét, még érik a hárslevelű. Enyémek még a

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Messze még…

Rózsa Iván: Messze még… Új név ajtódon? De még erőd teljében, Messze még talán… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom Olvadó a szív: Agg szentimentalizmus? Bölcsek nyugalma… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Örök tavasz

Rózsa Iván: Örök tavasz Elszállt ifjúság: Hol van már, tavalyi hó? Már rég elolvadt… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »