A kakas kukorékolása

SÁRVÁRY  MARIANN:

 

 A KAKAS KUKORÉKOLÁSA

 

 Jézus kijött a Gecsemáné kertből maga mögött hagyva az öreg olajfákat. A tegnapi vihar elült, a föld beitta az éltető esőt. Jézus elmélkedni vágyott, ezért leült a köves talajra. Nekidöntötte a hátát egy nagy kőnek.

Várta a főpapokat. Már kisírta magát, és felkészült a rá váró szenvedésre.

Péter kinn ült az udvaron, amikor a kakas figyelmeztetően kukorékolni kezdett. Elég hosszan tette, mintha üzenni akart volna neki. Péter kihallotta a kakas hangjából:

  • Nem árulhatod el! Nem árulhatod el!

Eszébe jutottak Jézus nemrég elhangzott szavai:

  • Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.

Péter csóválta a fejét:

  • Miért árulnám el azt, aki a tanítómesterem lett?- kérdezte halkan magában.

Péter tett-vett az udvaron, megetette a tyúkokat, egyszerre előkerült a nagytaréjú kakas, és kérdőn Péterre nézett, miközben újra kukorékolni kezdett.

  • Hogy tudod megtenni? Hogy tudod megtenni?

Péter magabiztosan kihúzta magát.

Én ilyet biztosan nem tennék- mondta magában.

  • Dehogynem, dehogynem, Jézus megjósolta –kukorékolt tovább a kakas.

Péter mérgesen a kakas felé rúgott.

  • Menj már innen, mit károgsz itt nekem!

A kakas megijedt a hirtelen mozdulattól és elfutott. Péter gondterhelt lett, valami erősen nyomasztotta, sehol nem találta a helyét.

Jézus csak ült magába roskadva a földön. Odakiáltott Péternek:

  • Igaza lesz annak a kakasnak. Meg kell tenned, különben nem hajthatom végre a küldetésem.
  • Miért pont nekem kell? Van még rajtam kívül sok más tanítványod.
  • Mindig ezt kérdezitek, hogy miért pont velem történik mindez. Akarsz segíteni vagy nem?
  • Ilyen áron nem tudok segíteni. Téged válasszalak vagy az igazmondás parancsának engedelmeskedjek?
  • Péter, vannak az életben kegyes hazugságok.
  • Hogy éljek tovább azzal a teherrel, hogy megtagadtalak téged, aki a szeretetre neveltél?
  • Neked ez lesz a kereszted.
  • Ne várd ezt tőlem, nem tudlak elárulni – ezzel odalépett Jézushoz, leguggolt és megölelte őt.
  • Itt hagysz engem?- kérdezte Jézus.
  • Nincs más választásom.

Péter beszaladt a házba, vette a botját, kenyeret csomagolt egy kendőbe, a hóna alá kapta és sietve távozott. A másik irányból már látta közeledni a főpapokat.

(2017)

Sárváry Mariann
Author: Sárváry Mariann

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században – Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet – Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei –...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Délibáb

Nem hiszek a szemeimnek. Itt áll előttem a forróságban. Képtelen vagyok felidézni, hogy kerültem ide, egyáltalán hol vagyok. Előttem és mögöttem végtelenül hosszú út, melyen

Teljes bejegyzés »

Vaku

-Minden rendben? Kérem, ne idegeskedjen, nem az ön műtéte lesz az első.   -Ó, de kedves, galambom! Egyáltalán nem vagyok ideges. Inkább izgatott. Szeretném, hogy vége

Teljes bejegyzés »

Ketten haltunk meg akkor…

Sosem féltem így apámtól. Nem tőle, mint embertől, hanem attól, akivé vált a betegsége alatt. Az apámat felemésztette a betegség és valami más maradt utána.

Teljes bejegyzés »

Kinek adhatom át?

Öregszem, és már nem halogathatom azt, amit meg kell tennem, amire egyébként már régóta készülök. Nem akarok feldolgozatlan családi titkot hátra hagyni, pedig nem az

Teljes bejegyzés »

Az esőcsepp dala

  Az esőcsepp dal Eső hull, ázik bús határ, a lét ma szürke, szót se szól, a csepp az ablakon megáll, s majd elindul, mint

Teljes bejegyzés »