Trianoni anzix

Sárváry Mariann:

Trianoni anzix

K.E. szerette Dévát, ahol gyermekkorát töltötte. Három város töltött be fontos szerepet erdélyi életében: Déva, Nagyvárad és Marosvásárhely. Tisztviselő lett, megnősült, született két fia. Gyermekei jól beszéltek románul és németül is, hiszen a dévai gyerekek együtt játszottak az utcán. Jól megfért egymás mellett a három náció. Tisztes kispolgári létben éltek, amíg a történelem bele nem szólt az életükbe. Az 1920-as terület-elcsatolásnak jócskán megvolt a negatív következménye az ő életükre is.

A második bécsi döntés után 1940-ben K.E.-t magyarsága miatt a román tengerpartra vitték volna közmunkára, ezért mielőtt behívhatták volna, el kellett távoznia. Családja 1 év múlva követte őt Nagyváradra két bőrönddel, mindenüket otthagyva, a dévai vár alatt elhelyezkedő házukat is. Nagyvárad – Ady és a szecesszió városa – még mindig pezsgő szellemi életet jelentett ekkoriban. Kispolgári egzisztenciájuknak és a nyugalmuknak örökre vége szakadt azonban.1944 szeptemberében egy gáztámadás elől menekültek el Nagyváradról. 3 hét alatt értek Gyálszőlősre, Pest közelébe, ahol egy rokonuk lakott. 1945-ben egy üres lakást kaptak, ahol szalmazsákon aludtak. Sok erdélyi menekült jött át az anyaországba abban a reményben, hogy itt nem éri hátrány őket a magyarságuk miatt.

K.E.-t behívták katonának, érettségizettként tüzértisztnek képezték ki. Hadifogságba esett Franciaországban. 1945-ben 45 kg-osan érkezett vissza annyira megváltozva, hogy először a felesége sem ismerte meg. A fogságban testet öltött kiváló rajzkészsége: lerajzolta fogolytársait, karikatúrákat és kártyalapokat készített. Legnagyobb fiúunokája örökölte kézügyességét, aki jól rajzolt és jól bánt az agyaggal fiatalkorában.

Magyarországon lassan rendeződött az életük. Budapesten a Stróbl Alajos utcai tisztviselőtelepen kaptak lakást. K. E. gyermekei jó iskolába járhattak és sportolhattak. Ő maga megérte a tisztes nyugdíjas kort, sőt még dédunokáját is kezében tarthatta. Amikor özvegyen már nem tudta magát ellátni, nagyobb fia magához vette, végül egy nyugdíjas otthonban töltötte utolsó hónapjait 1993-ban bekövetkezett haláláig. Örökké fasírtot, tejbegrízt kérve a látogatóktól. Néha visszagondolt arra, hogyan telt volna az élete, ha a történelmi kényszer nem mozdítja ki dévai jólétéből. Vajon a fia bekerülhetett volna-e a kolozsvári orvosi egyetemre? Mert Budapesten kilencszer utasították el helyhiány miatt, ezért külkereskedő lett. K.E. tisztviselőként csak kicsit volt osztályidegen, mégsem lehetett orvos a fia.

Az ő életüket a két világháború és következményei nehezítették meg, unokájának és dédunokájának pedig egy nem várt újszerű háború: a 2020-ban – pont 100 évvel Trianon után – kitört koronavírus világjárvány. Ez is szedte áldozatait, csak másképp. Nem hadirokkantként vagy mentális betegként hagyta hátra a megtépázott sorsokat, hanem hónapokra karanténba zárta az embereket. Elzárta őket alapvető szükségleteiktől: a társasági élettől, az utazástól, színháztól, koncerttől és rokonlátogatástól. Rádöbbentette őket arra, hogy a digitális világukban milyen fontosak a valós emberi kapcsolatok. Egy ölelés, egy kézfogás.

K.E. sorstársai rettegtek a háborúban a bombáktól, az éhínségtől, a repeszektől. A két világháború között elszenvedték a románoktól az atrocitásokat és a földönfutóvá válás megaláztatásait, majd az 1950-es évek félelemmel teli bizalmatlanságát. 2020-ban már nem jön értünk éjszaka a fekete Volga, az Andrássy út 60-ban békés múzeum van, nem alagsori kihallgató szobák, mégis a félelem itt igazgat köztünk, hiszen amíg nincs vakcina vagy gyógyszer, ki vagyunk szolgáltatva a mutálódó vírusnak. Félelem szövi át az életünket a biológiai fegyverként működő koronavírustól. Itt rág a bizalmatlanság mindnyájunkban. Ez a háború már nem területszerzésért folyik, hanem a régi életünk és bizalmunk visszaszerzéséért.

Az az újszerűsége, hogy nem kezdeményezhetünk béketárgyalást. Sőt, nem állhatunk bosszút a háborúból vesztesként kikerült népeken sem.

(2020. május)

Sárváry Mariann
Author: Sárváry Mariann

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században - Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet - Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei –...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Jelentkezés rendezvényre

Author: Zsoldos Árpád és Adrienn Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség.Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Naplemente

Rózsa Iván: Naplemente (Három haiku) Vöröslő Naptól Megszentül víz és ég is: Szelíd üzenet. Életet hozó, Vörösben pompázó Nap: Pihenj le, urunk! Vörösben izzik Lét

Teljes bejegyzés »

“NÉHA ELGONDOLKODOM”

„NÉHA ELGONDOLKODOM” (Szőllős Judit gondolata ihlette versem.) „Néha elgondolkodom”, Nagyon szokott fájni, Emberek lelkéről lábnyomom, Visszafog-e találni? „Néha elgondolkodom”, Tisztára dörzsölve ablakom, Van-e még kinek

Teljes bejegyzés »

Tedd a kezed kilincsemre!

Tedd a kezed kilincsemre!   Tedd a kezed kilincsemre! Ne csak egyre, az összesre! Járd a házam körbe-körbe, Lábad nyomát hadd őrizze!   Tedd a

Teljes bejegyzés »