Csak egy szürke kavics

Csak egy szürke kavics

 

Nézem őket tágra nyílt szemmel, vádlón.

Mozdulatlan állnak, rendíthetetlenül

ezernyi formájukkal, színesen, bájolón,

s én irigylem őket mélyen, legbelül.

Hogy tündöklik az a sárga! A pirosnál

nem volt szebb soha talán! Akár csak

egy ifjú szerelmes lány a nászéjszakán.

A türkiz színében az ég kékje tündököl,

mikor a nap lenyugodni készül nyári esteken.

Mossa, szerető csobogással veszi őket körül

a hűs csermely, őszinte szándékkal, meztelen.

Ebben a színes világban hol vagyok én?

Nem találom, hiába keresem a helyem.

Szinte fáj, annyira meresztem a szemem.

Már feladnám, nincs remény. Mit is gondoltam?

Mikor egy szürke kis kavicson megcsillant a fény.

Belesimulva a csermely medrébe, szerényen

a sok színes gyönyörű kavics között, szürkén,

de határozottan ott voltam én!

Apor Kata
Author: Apor Kata

Apor Kata az Irodalmi Rádió szerzője. Kaliczka Katalinnak hívnak. 1964-ben születtem. Romhány, a szülőfalum egy kis nógrádi település. Már hat évesen baba helyett a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek könyvvel járkáltam, amíg ki nem olvastam. Aztán, ahogy kell sorban jöttek a pöttyös könyvek, indiánosak, krimik, majd a szépirodalmi művek. A falusi könyvtárban csaknem minden könyvben ott díszelgett a nevem. Az ünnepélyeken én voltam a versmondólány. Majd nyolcadikban az irodalom tanárnőm négyest adott magyarból év végén. Azzal indokolta, hogy a nagyvárosban, ahová továbbtanulni készültem (Budapesten), leendő tanáraim biztosan nagy követelményeket támasztanak, nehogy szégyent hozzak rá! Ezzel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó pedagógus volt, mert soha ötöstől rosszabb jegyet nem kaptam a középiskolában. A JIBRAKI Színtársulat örökös tagjaként végeztem. Bár magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni, nem vettek fel a főiskolára. Dolgoztam, férjhez mentem, gyerekeket szültem. Két lányt. A nagy harminchárom éves, fotómodell, a kicsi harminc éves, festőművész tanár. Én a papír-írószer üzletben találtam meg a hivatásom. Ott foglalkozhatom gyermekkel, felnőttel egyaránt. Természetesen az irodalom, a kreativitás jegyében. Vezettem színjátszó szakkört, országos harmadik helyig jutottunk. Most Budapesten vezetem az üzletem, az ajtaján cserélgetem a gyerekverseket a gyerekeknek, a novellákat a felnőtteknek, legalább hetente. Nagy örömömre olvasgatják, és szeretik....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Siket rocker

Az ember általában tervez. Imádjuk előre eldönteni, hogy mit, hogyan, mikor és miért fogunk csinálni. Csakhogy, a lehető legtöbb esetben az Élet ezeket a célokat

Teljes bejegyzés »

Terheken túl

Kellemes tavaszi este volt. Kinyitottam az ablakom, hogy jöjjön be egy kis friss levegő. Az ágyamon ültem, ami közvetlen az ablakom alatt volt. Sokszor merengtem

Teljes bejegyzés »

Csillagküldetés

Csillagküldetés Egy aprócska fénypont szeretnék lenni, Éj-palástban sötétlő házak felett Reszkető parázsként világítani, Hogy megtört szívek vigaszra leljenek. Csillagként hullnék le a magas égről, Ne

Teljes bejegyzés »

Tíz trillió év

Ha már nem kel fel a nap, nem lesznek napsugarak. Nem lesz napszél, napkitörések, északi fény. Tíz trillió év múlva nem lesznek már napok, meghalnak

Teljes bejegyzés »
Versek
Tóth Mónika

Érzések tükre

A csendnek súlya van, a pillanatnak nyoma, ha elfogynak a szavak percek burkolóznak kínba. Helyet az érzés kap mi szívenüt hirtelen. Remegtetve testet elgyengít a

Teljes bejegyzés »