Csak egy szürke kavics

Csak egy szürke kavics

 

Nézem őket tágra nyílt szemmel, vádlón.

Mozdulatlan állnak, rendíthetetlenül

ezernyi formájukkal, színesen, bájolón,

s én irigylem őket mélyen, legbelül.

Hogy tündöklik az a sárga! A pirosnál

nem volt szebb soha talán! Akár csak

egy ifjú szerelmes lány a nászéjszakán.

A türkiz színében az ég kékje tündököl,

mikor a nap lenyugodni készül nyári esteken.

Mossa, szerető csobogással veszi őket körül

a hűs csermely, őszinte szándékkal, meztelen.

Ebben a színes világban hol vagyok én?

Nem találom, hiába keresem a helyem.

Szinte fáj, annyira meresztem a szemem.

Már feladnám, nincs remény. Mit is gondoltam?

Mikor egy szürke kis kavicson megcsillant a fény.

Belesimulva a csermely medrébe, szerényen

a sok színes gyönyörű kavics között, szürkén,

de határozottan ott voltam én!

Apor Kata
Author: Apor Kata

Apor Kata az Irodalmi Rádió szerzője. Kaliczka Katalinnak hívnak. 1964-ben születtem. Romhány, a szülőfalum egy kis nógrádi település. Már hat évesen baba helyett a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek könyvvel járkáltam, amíg ki nem olvastam. Aztán, ahogy kell sorban jöttek a pöttyös könyvek, indiánosak, krimik, majd a szépirodalmi művek. A falusi könyvtárban csaknem minden könyvben ott díszelgett a nevem. Az ünnepélyeken én voltam a versmondólány. Majd nyolcadikban az irodalom tanárnőm négyest adott magyarból év végén. Azzal indokolta, hogy a nagyvárosban, ahová továbbtanulni készültem (Budapesten), leendő tanáraim biztosan nagy követelményeket támasztanak, nehogy szégyent hozzak rá! Ezzel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó pedagógus volt, mert soha ötöstől rosszabb jegyet nem kaptam a középiskolában. A JIBRAKI Színtársulat örökös tagjaként végeztem. Bár magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni, nem vettek fel a főiskolára. Dolgoztam, férjhez mentem, gyerekeket szültem. Két lányt. A nagy harminchárom éves, fotómodell, a kicsi harminc éves, festőművész tanár. Én a papír-írószer üzletben találtam meg a hivatásom. Ott foglalkozhatom gyermekkel, felnőttel egyaránt. Természetesen az irodalom, a kreativitás jegyében. Vezettem színjátszó szakkört, országos harmadik helyig jutottunk. Most Budapesten vezetem az üzletem, az ajtaján cserélgetem a gyerekverseket a gyerekeknek, a novellákat a felnőtteknek, legalább hetente. Nagy örömömre olvasgatják, és szeretik....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sírni tudna

Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon és Ő, mint minden este

Teljes bejegyzés »

Nyári reggel

Nyári reggel. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kint ülök a teraszon, hallgatom a madarak énekét, a nap még szinte alig jött fel, de már most érzem az

Teljes bejegyzés »

Talált tárgyak osztálya

Talált tárgyak osztálya. Írta: Egyed-Husti Boglárka A szoba csendes volt. Csak néha lehetett kintről hallani, ahogy egy két kocsi elmegy. Pedig az ablak csukva volt.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Varga Adrienn

Őrségben ősszel

Őrségi kedvcsináló, élménybeszámoló 2022 szeptemberéből: Érdekesnek találom, hogy vas megyei leányként (ahogy felénk gyakran mondják:lánygyerekként) az Őrség sokáig bejáratlan hely volt számomra. 2021 őszén ,

Teljes bejegyzés »
Prózák
Gudmon Erika

Telefongyári leckék

Az 1968-ban végzett gimnáziumi osztály diákjai közül csak három jelentkezett az egyetemre. A három legjobb tanuló. A többi fiatal munkát keresni vagy szakmát tanulni indult.

Teljes bejegyzés »