Lebegő falu

A Vértes hegység ölelésében járunk,

nádas mögött Bokodi-tó tükre ragyog.

Érezzük, hogy most rejtett kincsre találtunk,

a kíváncsiság szóhoz nem jut, csak makog.

 

Mintha egy más országba pottyantunk volna,

elénk teríti a bűvös valóságot.

A vízen házak, mintha úsznának sorra,

stégszálakkal kötik át a távolságot.

 

Cölöpökön kellettetve ringatóznak,

akkor menj közelebb, ha elég bátor vagy.

Tarkáló színeikkel hívogatóak,

belépés nem helyénvaló, önálló lak.

 

A horgászok édenkertjévé vált a tó,

sokáig a téli jég se fenyegette.

Erőmű hűtővizének volt helytartó,

egész évben a kebelén melengette.

 

A kirándulóknak üdítő a látvány,

pásztázzák a gyönyörködtető terepet.

Délre akad bőven a szákokba zsákmány,

beindulnak a sütögető rendszerek.

 

Bámészkodóknak összefolyik a nyála,

a hatása áll a pavlovi reflexnek.

Jó lenne bejutni egy halpaprikásra,

a kellem álomszintjei emelkednek.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.  

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgyse zárja le

Teljes bejegyzés »

volna jó

még hallgatnám apámat meséit gyermekkoráról álmait szenvedéseit melyet megsirattam csillagok alatt bámultam vele együtt az égitesteket a Vénusz ragyogását még a vörösbe hajló Marsot is

Teljes bejegyzés »

Amikor én még kicsi voltam

Tegnap Kecskeméten jártam, és találkoztam rég nem látott unokahúgommal, – aki mindössze egy hónappal fiatalabb, mint én, és akivel gyerekkorunkban egymás közelében éltünk. Iskolába is

Teljes bejegyzés »

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »