Tiszta fénnyel

Tiszta fénnyel

Lobogjon, égő tiszta fénnyel,
az első gyertya szelíd lángja,
szívekbe költözzön a béke,
gyűlölet ne kaphasson szárnyra.

Néptelen utcákon félelem,
bezárt ajtók mögött reszketőn
éled a hit, sötét éjjelen,
gyógyítva beteget, szenvedőt.

Hófehér, ezüstös tisztaság,
átölel lágyan a szeretet,
láttatja advent szép csillagát,
lelkünkben a hívő gyermeket.

Végtelen csend terül,- semmi zaj,
csillagének száll a föld felé,
reményként csillog az angyalhaj,
örömhírt hordoz a messzeség.

2020.11.25.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Elfelejtettük

Elfelejtettük, hogyan kell élni Elfelejtettük, miben kell hinni. Elfelejtettük, mi is a végzet. Mire rájöttünk, a szívünkkel is végzett. Csak pár év volt, ami eltelt,

Teljes bejegyzés »

Lírikusok imája

  Mint ahogy a tarka szirmokkal nyíló virágok között szálldogál A sárga napfényben dolgos, vígan zümmögő méhecske s katica, Mint ahogy a zöldellő lombkoronás tölgyesek

Teljes bejegyzés »

Alruhás bölcsek.

Álruhás bölcsek. Mióta világ a világ, bizony megesik, hogy bohócokból lesznek királyok. Könyörtelen elnyomó, dicső káosz, valóságos, igazi rémálmok. Bizony akad olyan, ki írásra adja

Teljes bejegyzés »

Illúzió

Illúzió Ne nézzen túl mélyen a szemembe. Ez a szoba és az életem is csak füstből font háló. Nem létezünk, csupán valaki álmodik minket. Ha

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

medistáció

előbb kívül kifelé, majd egyre beljebb, befelé…     az út képzelet, valahová vezet… szinte körbeér, vége nincs, megállok, pihegek kicsit. önmagamban mindig is, belül

Teljes bejegyzés »