Hosszú álomból ébredt az ezerkarú óriás.
Ébresztője meleg napfény, s belső órája,
mely rendszeresen jelzi,
ha itt az idő a változásra.
Megint újrakezdődik minden,
szinte érzi a zsigereiben.
Ahogy vastag derekától vékony ujjáig
az élet ismét feltámad benne.
Gyökerével lágyan tapogatja
a talaj üde forrását,
felszívja belőle a tápláló nedvet,
melyből rügyet nevelhet.
Közben visszanéz elmúlt esztendőkre,
az idő alaposan megtépázta.
Eső verte, nap égette, szél borotválta,
ám ez kedvét mégse szegte.
Büszkén vívta az élet csatáit,
vállalta az áldozatot, viselte a terhet,,
Mitől csak erősebb lett, s példáján okulva
utódaiból új bölcseket nevelhet.
Kik ugyan burokban nőnek fel,
külön bölcsőben ringnak,
mert mindegyikre más út vár,
mégis egy anyától származnak.
A kert bölcs asszonya az óriás diófa,
Lombpalástja védi az ártatlan lényeket,
Magja táplál, levele gyógyít erőtlent,
Testével óv, ha tombol a természet.
De az ő ideje is lejár egyszer,
Helyét átveszi az új nemzedék,
A tudása javát már átadta,
S nem sajnálja feladni életét.
Mert tudja, génjei tovább élnek,
az új hajtásokból erős fák születnek.
Gyermekei nem hoznak rá szégyent,
Szolgálják az embert, s az életet.
Ő maga is ad még újat.
Testéből kényelmes bútorokat,
Mik balzsamozottan őrzik titkát
S az évszázadokat tovább szolgálják.
S ha másra már nem lesz jó,
Meleget lehelnek vele fázós lelkekre
Testét elemészti a kandalló tüze,
Csak pora emlékeztet még az életre.
Hamuját szétszórják szülőföldjén,
Mitől az termékenyebb lesz.
Az enyészet nem vette el szíverejét,
Porából táplálja az új nemzedéket.
(2019 ősz)
Author: L. M. Linda
L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyorstanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyest tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyelek mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...