Oda a lehetőség

Elvesznek a lehetőségek,
Már nem lehet őket megtalálni,
Elvitték a szél vitorlái,
Mert a bátortalanság győzött,
Folyton üldözött,
Olykor láttam magam mögött,
Ahogy a nyomomban lohol,
A bátortalanság ami elveszi a lehetőséget,
Ránk hárítja a felelősséget,
Közben kacag magában,
Agyamnak viharában,
Megszámlálhatatlan a veszteség,
Amikor odavész a lehetőség,
Mert erősebb a bátortalanság,
Sokszor becsap átvág,
Félrevezet bennünket,
Eltaszít egy újabb lehetőségtől,
Munkától olykor a szerelemtől,
Elveszik a lehetőség,
Amely csak egyszer van,
Ott és abban a pillanatban,
A következő már nem olyan ,
Teljesen máshol van,
Ne légy bátortalan,
Élj a lehetőséggel,
Dalolj a széllel,
Legyen nappal vagy éjjel,
A lehetőség elől ne térj el.
Elvesznek a lehetőségek,
Már nem lehet őket megtalálni,
Elvitték a szél vitorlái,
Mert a bátortalanság győzött,
Folyton üldözött,
Olykor láttam magam mögött,
Ahogy a nyomomban lohol,
A bátortalanság ami elveszi a lehetőséget,
Ránk hárítja a felelősséget,
Közben kacag magában,
Agyamnak viharában,
Megszámlálhatatlan a veszteség,
Amikor odavész a lehetőség,
Mert erősebb a bátortalanság,
Sokszor becsap átvág,
Félre vezet bennünk,
Eltaszít egy újabb lehetőségtől,
Munkától olykor a szerelemtől,
Elveszik a lehetőség,
Amely csak egyszer van,
Ott és abban a pillanatban,
A következő már nem olyan ,
Teljesen máshol van,
Ne légy bátortalan,
Élj a lehetőséggel,
Dalolj a széllel,
Legyen nappal vagy éjjel,
A lehetőség elől ne térj el.

2020. Augusztus. 3.

Toldi Gábor
Author: Toldi Gábor

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december 31-én írtam az első verset. Majd 2019. januártól júniusig 13 verset írtam, amiket a Facebook oldalamon és csoportokban osztottam meg. Aztán egyre több barátom, ismerősöm javasolta hogy hozzak létre a facebookon saját vers oldalt, amit meg is tettem 2019. június 30-án lassan már 7 hónapja, azóta 457-en kedvelik az oldalamat. Egy szakmai elismerésem már van. Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az irodalmi pályázatra, amelyre a tavalyi évben október 27-ig lehetett jelentkezni, melynek címe: EGYÜTT KÖNNYEBB - SEGÍTŐK ÉS SEGÍTETTEK KÖZÖS VILÁGA CÍMMEL hirdettek meg. Ezen a pályázaton 3. helyezesét értem el A KÉZ A KÉZBEN című versemmel, melyet BÁLINT ERIKA színésznő olvasott fel a díjátadón 2019. december 16-án. A zsűri tiszteletbeli elnöke Lackfi János József Attila-díjas író, költő, műfordító volt jelen. A díjazott pályaműveket szakmai zsűri választotta ki, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni - közösségben élni csoport tagja. A díjátadó sajtóközleménye: A beérkezett több mint 50 művet előzsűrizés után három tagú szakmai zsűri értékelte, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni-közösségben élni csoport...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »

Málnahab

Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva.   Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »