Nyolc boldogság 2 / részlet/

Nyolc boldogság

Boldogok akik sírnak
Mert Ők megvigasztaltatnak
Nem famfárok keltik utad
Únott eső kopog ásítva a télre
Még arcát is elrejti bunda melegébe
Hogy ne keljen hadba szállni
A passzív jelen álgondjait kergetni
S, hogy kilépve a fényre
Megmutathasd magad
Szakadt. Kopott háló kezedben
Mely már csak pókhálóként
Folyhatja körbe az emberiség
Könyvtárrá duzzadt történetét
S tükörképében megláthatod
Utunk Göncöl szekerét.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Játszótársam

Edit Szabó : Játszótársam “Akarsz-e élni,élni mindörökkön “, és akarsz -e engem ,engem szeretni, akarod,hogy miénk legyen az öröm, kicsi korunktól kezdve velem lenni. Együtt

Teljes bejegyzés »

Március 1848

Edit Szabó : Március – 1848 “Talpra magyar,hí a haza” ismerős sor,halljuk sokszor, pedig emlék kell,hogy legyen, de magyarnak első haza ! Itt akarja az

Teljes bejegyzés »

Végállomás

Indul a vonat, pöffen a mozdony, A forgalmista a peronon posztol. Zakatol a kocsi élet-telve, vígan, Nevetés harsan, új ritmus robban, „Tovább! Tovább!” – dobol

Teljes bejegyzés »

Látod-e?

Látod-e az új világot a csírájában a jelen kornak? Majd felelj, ha torkodba mar az őszi alkonyat és a templom tornyát vészjósló óriásnak látod kinek

Teljes bejegyzés »

Eleven őszi hullás

Leheletemben ott a vétek. Beszélj hozzám; Félem azt, amit érzek Értem azt, ami fáj.   Jönnek a bolygók Eleven húsuk fodrában zúgja, remegi kínját miriád

Teljes bejegyzés »

Alvó halott

Álmodtam kő falakról, sok különös alakról, egy alvó halottról, kezével nyúlt felém. Bőre sápadtan derengett, köpenye árnyékként lengett, még a föld is belerengett, álmában szúrt

Teljes bejegyzés »